65 ezres stadiont építenek a Puskás Ferenc-stadionba

„Stadion a stadionban" módszerrel építik újjá a budapesti Puskás Ferenc Stadiont, amely 65 ezer főt befogadó lelátójával az UEFA és FIFA besorolás szerint a legmagasabb Elite kategóriát is megkapja.

Az új Puskásban nem lesz futópálya, így az első sorok körülbelül 30 méterrel kerülnek beljebb, a régi aréna falai megmaradnak, "így Puskásék szelleme egy 21. századi környezetben fog megjelenni" - mondta Giró Szász András kormányszóvivő.

A lelátók az eddiginél meredekebbek, közel 34 fokosak lesznek, a tervek szerint egyedülálló módon a stadion tetején rekortán futópályát alakítanak ki, amit bárki használhat majd. A mostani elképzelés is ragaszkodik ahhoz, hogy 65 ezres stadion épüljön, így Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is alkalmasnak ígérkezik.

Vígh László kormánybiztos elmondta, 3000-4000 eurós székárral számolnak, de mivel az új létesítménye más sportágakat is kiszolgáló termek, csarnokok is épülnek, ezért az építési és tervezési költségek összesen 70-90 milliárd forintot tesznek majd ki.

Vígh úgy számol, jövő nyáron elkészülnek a kivitelezési tervek, év végén már indulhat az építkezés, és attól számítva 24-28 hónapon belül, 2017 végére felhúzhatják az új stadiont, amire majd a 2015-ös költségvetéstől kezdve különítenek el forrásokat.

A Nemzeti Sportközpontok (NSK) a múlt héten adott ki közleményt, amely szerint a szakértőkkel együtt a kormány is úgy találta, hogy a legjobb és költségkímélő megoldás az, ha a már meglévő stadiont építik át úgy, hogy az minden sportág igényét a legjobban szolgálja. Ezzel elértek a Magyar Labdarúgó Szövetség két évvel ezelőtti felvetéséhez, hogy az új Puskás a régi Puskáson belül épüljön fel, ahogy tették azt korábban Lipcsében is

Az első verzió szerint egyszerűen elbontották volna az 1953-ban felépült arénát, és a helyére került volna, a Bajnokok Ligája döntő rendezésére is alkalmas 65 ezres stadion. Később azonban ezt is átírták, és a nagyívű elképzelés alapján a Stadionok területére egy komplett olimpiai központot álmodtak, ahol a futball mellett az atlétika is kapott volna külön létesítményt. Ez nem is volt feltétlen rossz ötlet, a legtöbb stadionban igyekeznek eltüntetni a futópályát, hogy igazi katlanhangulat legyen, és a néző közelebb kerüljön a játéktérhez és akciókhoz. A futballnak szánt Puskás II. helyét az építészszakma tiltatkozása ellenére a már korábban is gondokat okozó Szoborkert helyére álmodták, és 2016-ra ígérték, hogy elkészül. Ezt maga Orbán Viktor jelentette be. A szándék olyannyira erősnek bizonyult, hogy építészeti ötletpályázatot is írtak ki a terület rekonstrukciójára,, amelynek a nyáron hirdették ki az eredményét. Őszre már maketteket és kiírt tervpályázat eredményét ígérték, ám ez nem valósult meg, közben az NSK saját, százfős építészcsapatot verbuvált, tagjai közalkalmzatotti státuszba kerültek.


Az új terv miatt az atlétikának is új helyszínt kellett kereseni, míg korábban úgy volt, hogy a régi Puskás atlétikai stadion marad, most úgy szólnak a tervek, hogy a KSI pálya elforgatásával és fejlesztésével kap új helyszínt a sportág.

A futball és az atlétikai stadion mellett szinte minden sportág új vagy felújított létesítményéket kap a Nemzeti Olimpiai Központban. A 30-40 milliárdos beruházásban felújítják a Millenáris Velodromot, a Körcsarnokot, átépítik a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokot, multifunkcionális edzéscsarnokot, úszó- és vízilabda verseny rendezésére alkalmas létesítményeket építenek.

 

 

Kimaradt?