Vasárnap ünnepli 101. születésnapját az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka, aki az 1956-os melbourne-i ötkarikás játékokon négy, négy évvel korábban Helsinkiben egy aranyat szerzett. Az öt aranya mellett három ezüstje és két bronza is van az olimpiákról.

„Sajnos ősszel volt egy fránya balesetem, elestem, még abból lábadozom, de jól vagyok” – mondta a Híradó.hu portálnak Keleti Ágnes, aki jó étvággyal és humorral lépett az új esztendőbe.

„Az ő korában már elengedhetetlen a 24 órás felügyelet. Egy nővér és egy házvezetőnő vigyáz rá, rendszeresen jár hozzá gyógytornász és orvos is. A balesete miatt ágyba kényszerült, most azonban már a fotelében is sokat ücsörög. Mivel imád utazni, leggyakrabban utazási videókat és műsorokat néz, persze az imádott torna mellett. Sokat hallgat zenét, szinte mindig szól valamilyen muzsika a lakásban” – mesélte a jeles nap előtt Keleti Ágnes közeli barátja és szóvivője, Róth Tamás, aki azt is elárulta: az olimpiai, háromszoros világ és kétszeres Európa-bajnok úszó, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottságának tagja, Gyurta Dániel, illetve az olimpiai bajnok öttusázó, az Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke, Fábián László személyesen is felköszönti a tornásznőt. „Gyurta Dániel és Fábián László biztosan meglátogatja, egyébként az összejövetelen lesz virág és torta is, mi, a barátok pedig énekköszöntéssel is készülünk neki. Minden résztvevőnek azonban a helyszínen koronavírus-gyorstesztet kell elvégeznie” – közölte Róth Tamás.

Keleti Ágnes 1921. január 9-én Klein Ágnes néven született Budapesten. 1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt, 1939-ben lett a tornaválogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte. Zsidó származása miatt azonban eltiltották a versenyzéstől. A második világháború borzalmait és a német megszállás utáni időszakot Juhász Piroska néven, hamis papírokkal Szalkszentmártonban vészelte át. Annak ellenére, hogy korábban évekig nem edzhetett, 1948-ban kijutott a londoni olimpiára, ott végül mégsem szerepelhetett, ugyanis az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett.

Négy évvel később, 31 évesen az 1952-es helsinki olimpián azonban már a talaj bajnoka volt, ezenkívül egy ezüst- (csapat) és két bronzérmet (felemás korlát, kéziszercsapat) szerzett. Két évvel később Rómában felemás korláton világbajnokságot nyert, 1956-ban a melbourne-i olimpián pedig karrierje csúcsára ért: talajon, gerendán és felemás korláton, valamint a kéziszercsapattal is a dobogó legfelső fokára állhatott fel. S ehhez jött még két ezüst (egyéni összetett, csapat). A játékok legeredményesebb versenyzője lett.

Egy évvel később Izraelben telepedett le, ahol gyakorlatilag megteremtette a nemzeti tornasportot, főiskolai tanárként és edzőként tevékenykedett tovább. 1958-tól 1980-ig az izraeli tornászválogatott edzője, 1959-től 1960-ig pedig az olasz tornászválogatott eredményeiért felelt.

A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, Magyarország legtöbb olimpiai érmét, tehát tízet magáénak tudható Keleti Ágnes a világ legidősebb olimpiai bajnoka. Az aranyérmeket nézve a magyar „örökrangsorban” az ötödik, csak Gerevich Aladár (7-1-2), Kozák Danuta (6-1-1), Kovács Pál (6-0-1) és Kárpáti Rudolf (6-0-0) előzi meg, utánuk már Keleti Ágnes (5-3-2) következik.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2021. június 15-én a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott 2020-as tokiói olimpia egyik kampányvideóját Keleti Ágnes főszereplésével készítette. Az Amit Ágnes látott című videó feleleveníti a tornásznő karrierjének képkockáit és végigköveti az élete alatt rendezett olimpiák legnagyobb pillanatait.