Március 15-i, ünnepi tárlatot nyitottak meg a héten a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében. A sorban 34-ik tárlat a Szellemét a tűz nem égeté meg címet viseli.

A zsúfolásig megtelt kiállítóteremben a Fórika Balázs által vezetett Cantus Kamarakórus alkalomhoz illő előadása nyitotta meg a rendezvényt, majd dr. Dimény Attila, az intézmény vezetője szólt a jelenlévőkhöz. „Idén az 1848-as szabadságharc 175. és Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük. A múzeum a Petőfi-emlékévhez csatlakozva az ünnepi tárlat témájaként nagy költőnk alakjának a megidézésére kérte fel a Kovászna és Brassó megyei magyar képzőművészeket. A 34-ik alkalommal sorra kerülő kiállítás címe: Szellemét a tűz nem égeté meg” – mondta múzeum vezetője, aki ismertette azokat a kérdéseket is amelyekkel a felkérő levében próbálták ráhangolni a művészeket a témára. „Mi újat nyújtanak Petőfi versei a ma emberének, képzőművészének? Forradalomról, családról, szerelemről, szülőföldről, nemzetről, költőnk feladatairól és a hétköznapi dolgairól írt verssorainak van-e aktualitása? Milyen kép él bennünk róla? Van-e közös Petőfi-örökségünk? És ha van közös örökség, akkor a kollektív nemzeti emlékezeten túl van-e aktuális jelentősége a Petőfi emlékévnek? Milyen volt a költő kapcsolata Erdéllyel?” – sorolta Dimény. A kérdésekre harminc képzőművész reagált, 41 munkával jelentkezve a tárlatra.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kiemelte: szerencsés az a közösség, amelyben mindig van erő és kitartás ahhoz, hogy saját hagyományt tud teremteni. „Ez az ünnepség egy újabb alkalom arra, hogy egyrészt a képzőművészeinket – kortól, stílustól, helytől és műfajtól függetlenül – másrészt a közösségünk tagjait összehozzuk egy találkozásra. Ebben az évben van még egy vendégünk. Ugyanis arra kértük a művészeinket, hogy tekintettel a Petőfi emlékévre, idézzük meg nemzeti költőnk alakját, műveit és műveik témája legyen az ő szellemisége. Ez az ünnepi tárlat a kezdő eseménye Kovászna Megye Tanácsa által elindított Petőfi 200. Emlékévnek” – mondta a megyei önkormányzat vezetője. Hozzátette: a költőnek kapcsolata is volt Kézdiszékkel, hiszen 1849. július 24-én Bereckben találkozott Bem tábornokkal, majd azt követően egy éjszakát Kézdivásárhelyen töltött az egykori Szarvas fogadóban.

„Az idei tárlat témája Szellemét a tűz nem égeté meg. Ha tovább olvassuk Petőfi versét, akkor azt találjuk, hogy a szellem maga a tűz. És ez a bennünk égő tűz az, ami minket közösségként is előre tud vinni. A székelység olyan nép, amelyben ma is lobog az a belső tűz, amely nem veszítette el a belső iránytűjét, megtartotta saját észjárását, úgy fejlődik, hogy megtartotta saját hagyományait is. Ne feledjük, hogy ez mekkora kincs, mekkora érték a mai értékvesztett, iránytű nélküli világban. Olyan időket élünk, amikor jövőnket meghatározó történések zajlanak körülöttünk. Ilyenkor nekünk az a feladatunk, hogy a magunk érdeke, ritmusa, értékrendje szerint alakítsuk életünket. Március 15-e a szív ünnepe. Azért is van, hogy 175 éve, nemzedékeken keresztül idős és fiatal egyaránt tud azonosulni a szabadságharc eszményeivel. Itt, Kézdivásárhelyen idén is méltósággal és emelt fővel ünneplünk, vendégekkel, akik évről évre kíváncsiak a mi különlegesen megélt ünnepünkre. Hiszen 34 év távlatában is elmondhatjuk, hogy a kézdivásárhelyi ünnepség a legszebb, legnagyobb és legpompásabb március 15-e az egész Kárpát-medencében” – fejtette ki az ünnep jelentőségét Tamás Sándor.

A folytatásban dr. Borcsa János irodalomkritikus elevenítette fel Petőfi Sándor alakját, annak művészi ábrázolását, kapcsolatát a szabadságharccal, az anyaországgal és Erdéllyel, jelenkori perspektívába helyezve a nagy költő ars poeticáját.

Az április 4-ig látogatható tárlat megnyitóján közreműködtek még Nagy Babos Tamás és Józsa Irén tanárok, illetve a Zúg a március szónokverseny második helyezettje, Jakab Nóra (a Nagy Mózes Elméleti Líceum X. osztályos diákja).