A nép nyelvén szóló híres magyar költő Erdélyben töltött napjait mutatja be Maksay Ágnes és László Loránd „Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én…” – Petőfi Erdélyben című dokumentumfilmje. A forgatás során összesen 19 erdélyi helyszínen jártak, amelyek kulcsfontosságúak voltak Petőfi Sándor életében. A Kolozsvári Magyar Napok keretében bemutatott dokumentumfilmről és a kutatómunkáról Maksay Ágnes rendezővel beszélgettünk.

Petőfi Sándor Erdélyben töltött időszakáról készített filmet Maksay Ágnes rendező, a Maszol megkeresésére elmondta, amikor először felmerült a film gondolata, akkor mint bárki más Dávid Gyula Petőfi Erdélyben című könyvét vette a kezébe. „Mi tagadás ennek alapján állítottam össze egy kronológiát és gondolkoztam hosszasan, hogy hogy lehetne ezt mégiscsak úgy megcsinálni, hogy valami újat is belevigyek és ne az legyen, amin generációk felnőttek, amit a tankönyvekből tudunk és ismerünk, hanem egy új megközelítéshez nyúlni” – magyarázta. A rendező végül eljutott T. Szabó Levente irodalomtörténészhez, aki a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen ezzel a korral foglalkozik, ő pedig rábólintott az ötletre.

„Azt a tudást, ami nekem már ki volt jegyzetelve teljesen átformálta és átrajzolta. Két hét alatt jött egy új koncepcióval, amely már tartalmazta a legmodernebb, legfrissebb irodalomtörténeti kutatásokat Petőfi erdélyi napjaival és itt töltött időszakaival kapcsolatosan” – mondta. Az irodalomtörténeti megközelítés T. Szabó Leventéé, aki elküldött egy tanulmányt a rendezőnek, amiből aztán együtt kezdtek el dolgozni. „Többször találkoztunk személyesen is, kiválasztottuk az általa küldött megközelítésből a legfontosabb részeket, mert hát nagyon sok mindent lehetne elmondani Petőfiről. Kitaláltuk, hogy mi legyen a vezérfonal, aminek mentén felépíthetjük a filmet. Rendezőként az volt a feladatom, hogy azt az óriási mennyiségű információanyagot, amelyet ő tálalt, rövidítsem és közösen megegyezünk abban, hogy mi a legfontosabb” – magyarázta a születendő film folyamatát Maksay Ágnes.

Új információk, más megközelítések

A hatvan perces dokumentumfilm egy teljesen új megközelítés Petőfi életéről, az események három szálon futnak: egy erőteljes történelmi, irodalomtörténeti és turisztikai vonatkozása is. A filmben sok ’48-as szabadságharccal kapcsolatos érdekes történelmi adat van, de Petőfi itteni irodalomtörténeti kalandozásairól is van szó benne, a turisztikai vonal pedig azért került bele, mert a magyar költőt különböző szerepköreiben közelítjük meg.

„A filmben foglalkozunk Petőfivel, a színésszel, mint közéleti márkával, a politikai újságíróval, azzal a személlyel, aki a közvéleményt, a politikát próbálja befolyásolni igencsak intenzíven. De nem hanyagoljuk azt a Petőfit sem, aki a populáris románc média sztárja, aki az első olyan ember, aki az érzelmeit, a szerelmét a médiában közzéteszi, mai szóval élve, mondhatjuk nyugodtan, hogy ő az első, aki bulvárosítja a szerelmét, a kapcsolatát. Foglalkozunk vele, mint turistával, hiszen ez a periódus, amikor még Magyarországon a kirándulás, a turizmus nem annyira ismert” – tudjuk meg a rendezőtől. Petőfi Sándor 1846-os erdélyi tartózkodásából kiindulva már kiránduló emberként közelíthető meg a költő, aki egy rendkívül új, romantikus polgári szereplehetőségként állítja be a turistáskodást. „Ezeket úti levelek formájában közzéteszi, és a nagyközönség érdeklődését a tömegsajtó révén próbálja rávezetni a kirándulás lényegére, mondhatjuk azt, hogy magyarítja a romantikus útleírásnak azt az európai válfaját, amelyet nyugatabbra korban nagyon divatos grand tou-nak, azaz nagy utazásnak neveznek” – mutat rá Maksay Ágnes.

A filmből kiderül milyen volt Petőfi és Arany János barátsága, párhuzamba állították Goethe-Schiller páros kapcsolatával. Végül pedig úgy is láthatjuk Petőfit, mint a forradalmárt, a csatatéri harcost, az önfejű katonát és haditudósítót. „Azt hiszem ez egy új megközelítési lehetősége Petőfinek és a költő Erdélyben eltöltött napjainak. Ahhoz képest, hogy csak 26 évet élt, az irodalomtörténészek szerint közel egy esztendőt Erdélyben töltött. Ezek mind az életének nagyon fontos eseményei, amelyek ehhez az időszakhoz kötődnek, mert ide köti a szerelem, ide köti a házasság, a politikai, újságírói karrierépítés és végül a halála is” – tette hozzá a rendező.

A költő szinte minden egyes napja dokumentált

Maksay Ágnes elmondta, ha Petőfi Erdélyben töltött napjait végigkövetjük, akkor kicsiben ugyan, de kirajzolódik az egész költői életmű. Ő az első magyar író, akinek szinte minden egyes napja dokumentált, ez pedig a filmkészítők számára lehetővé tette az „új” Petőfi képének a megrajzolását. „Próbáltuk nemcsak a költői nagyságát vagy jelentőségét bemutatni, hanem azt, hogy a hírnévnek milyen új kultúrája jött létre a modern napi sajtó megjelenésével. A média és ezzel összefüggésben a közélet forradalma az, aminek köszönhetően Petőfi ezt az új nyilvánosságot nagyon tudatosan felhasználja, és képes egy sikeres polgári karriert építeni” – világított rá.

A film összesen 19 erdélyi helyszínen játszódik, a rendező elmondta a tervezés során végigvették Petőfi Sándor életének szakaszait, amit helyszínekhez is kötöttek. „Ezeket a helyeket Petőfi életének kronológiáját követve kerestük föl. Például a színészkedés erdélyi szálai Bihardiószeghez, Székelyhídhoz kötődnek, ezt követi Nagykároly, Erdőd és Koltó, itt már Petőfi a közéleti márka, a politikai újságíró, a szerelmes és házas ember jelenik meg. Nagyszalonta, mivel oda köti a barátja, Arany János, majd a turistáskodás helyszínei, ezt követően pedig a szabadságharc térségébe jutunk, Nagyszeben, Szelindek, Vízakna és Szászsebes.

Petőfi erdélyi tartózkodásáról készült dokumentumfilm a maga nemében egyedülálló és hiánypótló. „A megközelítési módunk egészen új és, ha valaki megnézni, akkor nemcsak történelmi információkkal vagy irodalomtörténeti információkkal gazdagodik, hanem gyönyörködhet abban is, hogy milyen Erdély. Azt gondolom, hogy mindenki számára lesz valami új a dokumentum-filmben” – jelentette ki Maksay Ágnes. Hozzátette, a filmhez nagyon sokat tett hozzá a reformkor hangulatát idéző zenei anyag, amelyet Hara Lilla zenei szerkesztő válogatott, ugyanakkor rendkívüli képi világot teremtett László Loránd operatőr, aki egyben a film vágója is. A drónfelvételeket és az animációt Kőmíves István készítette, segédoperatőr pedig Laczkó Tibor volt.

Az MTVA megbízásából készült Petőfi Erdélyben című dokumentumfilm a költőnek, mint az első magyar modern értelmiségi karriertörténetét mutatja be. A filmet először a Kolozsvári Magyar Napokon mutatják be, augusztus 15-én 20 órától vetítik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Hunyadi Mátyás termében. Októberben pedig a Duna Televízió sugározza majd.