Nőtt a rendszeresen olvasók aránya Romániában a járvány időszakában egy decemberben közzétett felmérés szerint, de volt honnan fejlődni, hiszen éppen két évvel ezelőtt hívta fel a figyelmet az államfő arra, hogy a lakosság egyharmada évente egy könyvet sem olvas el. A nemzetközi és romániai sajtóban is visszatérő megállapítás, hogy a mai olvasók között többségben vannak a nők. Ebből kiindulva – a magyar kultúra napján – arra voltunk kíváncsiak, hogy mit olvasnak az erdélyi magyar nők. A körkérdésünkre adott válaszok alapján az erdélyi magyar nő több nyelven is olvas, szereti a kortárs szerzőket, és támogatja az erdélyi írókat, költőket is.

A Kolozsvári Könyvklub és Cserebere/Kölcsönző Facebook-csoport létrehozója, Birta-Székely Noémi saját olvasási szokásai és a csoport női tagjainak megosztásai fényében mondott véleményt. „Szép lenne azt mondani, hogy mindent, de ha a saját olvasási szokásaimról és ízlésemről szólok, akkor többnyire szépirodalmat. A könyvklub tagjai ehhez képest elég széles skálán mozognak, sokféle műfajt kedvelnek a tudományos fantasztikus irodalomtól a költészetig, és ez nagyon bíztató” – fogalmazott.

A Facebook-csoport adminisztrátora, Hegyi Réka színikritikus, pályázati ügyintéző úgy vélte, hogy az átlag erdélyi nő leginkább Facebookot és online elérhető rövidebb írásokat olvas. Emellett irodalmat is, leginkább azt, amit a „nemzetközi irodalmi porondon népszerűnek tartanak”.

Példákat is mondott: szerinte a legnépszerűbb szerzők most Olga Tokarczuk (amióta megnyerte az irodalmi Nobel-díjat), Ljudmila Ulickaja és Delia Owens, akinek az Ahol a folyami rákok énekelnek című könyvét a könyvklubos csoportban is nagyon sokan olvassák, és az egyik legnépszerűbb könyv az idén. Hegyi Réka úgy tapasztalta, hogy a kortárs szerzők mellett a klasszikus irodalmat még mindig nagyon sokan olvassák és szeretik.

A megunt könyvek csereberélését célzó kolozsvári Könyvturi | élőKönyvtár programot szervező Tamás Csilla, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezetének (EMKISZ) elnöke szerint nem lehet kategóriákba besorolni, hogy mit olvasnak az erdélyi nők.

„Én azt tapasztalom, hogy ugyanolyan lelkesedéssel olvasnak kortárs műveket, mint klasszikusokat. A Könyvturin látjuk, hogy miket válogatnak össze a kosarukba, és általában a kortárs kötetek mellett ezeréves klasszikusok is ugyanúgy megjelennek, tehát eléggé színes a paletta” – részletezte. Tamás Csilla úgy látja, hogy a fiatalok igenis olvasnak, hiszen a legtöbb látogatójuk leginkább a húszas éveiben járó fiatal egyetemista, akik „nagyon sok könyvet visznek el, nagyon széles és színes merítésben, szakkönyvektől elkezdve, a klasszikus irodalmon keresztül akár a kortárs szerzőkig”.  

Weghofer-Vad Erna, a kolozsvári Gaudeamus könyvesbolt ügyvezetője úgy vélte, hogy az erdélyi könyvkiadás kicsit a „múltba mutat”, a kiadványok a múlt történeteit dolgozzák fel, így üdítően hat néha egy-egy „mosttal foglalkozó” könyvet olvasni. Szerinte is mindenfélét olvasnak az erdélyi nők, az alapján választanak, hogy éppen „milyen szerepben vannak”.

Tapasztalatai alapján 30 éves korig inkább szakkönyveket olvasnak, illetve mindent, ami újdonság a piacon, 30 felett „picit jobban szelektálnak, a jófajta, minőségi irodalmat keresik”, illetve az olyan, életmóddal kapcsolatos könyveket olvassák, amelyek a mindennapjaikat nyugodtabbá, könnyebbé teszik, emellett hobbikönyveket és ismeretterjesztő kiadványokat.

Az üzletvezető szerint 30 feletti nőre szerinte nagyon jellemzők azok a könyvek, amelyek a lélektannal, a pszichológiával és a személyiséggel foglalkoznak, 45 fölött a közelmúlt és a régmúlt kezdi foglalkoztatni az olvasókat, illetve megmarad a minőségi irodalom, amely az „élet nagy dolgaival foglalkozik”. Emellett úgy látja, hogy az elmúlt év bebizonyította azt, hogy fontos számukra, hogy „pozitív dolgok felé forduljanak”.

Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül a könnyedebb műfajokat kedvelik, vagy ponyvát olvasnának, csupán azt, hogy igénylik a pozitív irányba tartó könyveket, mondta Weghofer-Vad Erna. A Gaudeamus ügyvezetője szerint a kortársak közül magyar vonatkozásban nagyon népszerű Tisza Kata, Ugron Zsolna, Nárai Tamás, Dragomán György, Tóth Kriszta és Fábián Janka. Emellett sokan olvassák a Kossuth Kiadó sorozatát, amelyben olyan híres nők életét dolgozzák fel regényes formában, mint például Alma Mahler, Edith Piaf és Coco Chanel.

Berke Krisztina-Ágnes, a Koinónia Kiadó munkatársa szerint az „erdélyi magyar nő lehet, hogy felszisszen ettől a kérdéstől, hogy ő, mint erdélyi magyar nő mit olvas, úgyhogy humorral vagy szarkazmussal nevet ránk a könyve mögül, mert olvas, mégpedig sokat, és szívesen beszél is róla”.

Miután a kiadói bizottság több női tagját is megkérdezte, Berke Krisztina-Ágnes arra a következtetésre jutott, hogy az olvasó nőket két nagy csoportra lehet osztani: a kisgyermekes anyukák csoportjára és a gyermeket „még vagy már, vagy csak” nem nevelő nők csoportjára. Szerinte az első csoport rengeteg gyermekkönyvet vásárol, és a maga kedvtelésére már nem annyira futja idő. „Olvasmányaiba hamar belealszik, ezért gondosan válogatja meg azt a néhány könyvet, amivel haladni szeretne, vagy amire éppen nagy szüksége van (akár gyereknevelési szakkönyv, önsegítő, támogató jellegű irodalom vagy szépirodalmi alkotás)... És alig várja, hogy a hullám átlendítse a másik csoportba, mikor végre olvashat azt, amit éppen szeretne” – mondta.  

Egyre több erdélyi szerző könyvét vásárolják

Arról, hogy mennyire olvas erdélyi szerzőket az erdélyi magyar nő, Birta-Székely Noémi úgy vélekedett, hogy a hazai szerzők meglátása szerint népszerűek a klubban is, és az eddigi tematikus programjaik során kizárólag erdélyi szerzőket hívtak meg beszélgetni.

Hegyi Réka szerint azt olvassák, ami megfelelő módon népszerűsített erdélyi irodalom. Ilyen például Szilágyi István, de nagyon népszerű a Kalózlány-sorozat, amelyet egy fiatal kolozsvári lány, Lupescu Kata ír, emellett Botházi Mária tárcagyűjteményei is nagyon népszerűek. „Ez nagyon arról szól, hogy igenis olvasunk erdélyi szerzőket, szeretjük, támogatjuk őket azzal, hogy megvesszük a könyveiket. Fontos szerintem a népszerűsítés is, mivel ha egy esemény, egy felolvasás kapcsán nem jön szembe velem a könyv, lehet, hogy nem hallok róla” – tette hozzá.

Tamás Csilla úgy vélte, hogy eddig leginkább a külföldi szerzőket részesítették előnyben, ám az utóbbi időben változott kicsit a trend, és kezdtek megjelenni az erdélyi szerzők is. Mint fogalmazott, évekkel ezelőtt az volt a nagy szomorúsága, hogy nem nagyon tudtak az erdélyi szerzőkről az emberek, de most úgy érzi, hogy ez helyrekerült. „Ez nyilván annak az óriási munkának az eredménye, amit az erdélyi és erdélyi származású szerzők a mindennapokban kifejtenek azért, hogy az irodalom egy hétköznapi dolog legyen, és én úgy érzem, hogy ez nagyon sokat tett ahhoz, hogy az olvasók elkezdjenek megismerkedni az itteni szerzőkkel” – jelentette ki.

Weghofer-Vad Erna szerint az erdélyi szerzők közül inkább a kortárs és fiatal szerzőket kedvelik. Címeket is mondott, hogy náluk mi fogy a legjobban: Borcsa Imola Magnebéhat című kötete, Egyed Emese versei, emellett „rettenetesen szeretik” Botházi Mária novelláit, és Tompa Andrea regényei sem állnak messze tőlük. Nagyon népszerűek voltak 2020-ban azok a receptes könyvek is, amelyek a recepteken túl valamilyen történetet, életfilozófiát dolgoznak fel, például Az újrakezdés receptjei Király Kinga Júliától, vagy a Kölcsönkért kovász Gáll Tímeától.

Berke Krisztina-Ágnes szerint a Koinónia Kiadónál nagy örömmel forgatták Magyari Tivadar könyveit, Botházi Mária Biorobot című kötetét, de Lucian Boia román történész köteteit is egyre többen keresik, főleg, amióta megjelent az Ember és klíma magyar fordításban. A más kiadóktól forgalmazott könyvek közül az ünnepek előtt Dragomán Főzöskönyvét vette meg sok hölgyvásárló, és sokan keresték Tompa Andrea Haza című kötetét is.

Több nyelven is olvasnak

A megkérdezettek többnyire egyetértettek abban, hogy több nyelven is olvas az erdélyi magyar nő. Hegyi Réka szerint sokan veszik meg a román nyelvű könyveket, mert hamarabb jelenik meg a külföldi szerzők román fordítása, mint a magyar, illetve olcsóbb. Birta-Székely Noémi elmondta, ő a magyar nyelv mellett leginkább angolul és románul olvas, de a klubtagok már számoltak be arról, hogy franciául és németül is elolvastak egy-egy művet, így szerinte jellemző az erdélyi nőre, hogy idegen nyelven is olvas. „A könyvklubban a januári téma a fordítás, így izgalmas lesz a meghívottakkal arról beszélgetni, mi a különbség az eredeti szöveg és a fordítás között, mi az, ami például nem jön át a legjobb fordítás esetében sem (ezért érdemes eredetiben olvasni), és milyen pluszokat adhat, ha lefordítunk egy művet” – tette hozzá. Weghofer-Vad Erna úgy tapasztalta, hogy sokan olvasnak németül és angolul. Tamás Csilla pedig úgy véli, hogy az átlag erdélyi magyar nő leginkább egy nyelven olvas. Mint fogalmazott, az EMKISZ munkája során sajnos találkoztak olyan esettel, hogy ez az egy nyelv nem a magyar volt, főleg a szórványtelepüléseken.  

Arról, hogy mennyire szeretik a költészetet, Hegyi Réka úgy nyilatkozott: „kicsit izgultunk, amikor azt mondtuk, hogy az októberi könyvklub témája a vers, de végül nagyon sokan megosztották a kedvenc versüket, és számomra meglepő volt, hogy mennyien olvasnak költészetet”. Birta-Székely Noémi szerint a könyvklub tagjai szeretik a költészetet, hiszen az Olvass tematikusan! fél éve futó programjuk egyik legnépszerűbb témája az őszi versek voltak. Tamás Csilla azt tapasztalta, hogy – bár nem a leggyakoribb, hogy valaki lírát olvasson – a könyvturin általában elfogynak a verseskötetek, amiket leginkább a fiatalok visznek magukkal, Weghofer-Vad Erna pedig úgy látja, hogy az erdélyi nő szereti a költészetet, főleg a kortárs verseket, és szerinte a nőknek sokkal fontosabb az, hogy kortársat olvassanak, mint a férfiaknak.