Tíz erdélyi református templom interdiszciplináris kutatásának a konferenciáját nyitották meg péntek délután a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A kutatáson 46 szakember dolgozott, akik a konferencia során bemutathatják eredményeiket.

A megnyitón beszédet mondott Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, Mile Balázs, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Hegedüs Csilla, az európai beruházások és projektek minisztériumának RMDSZ-es államtitkára, Buzogány Dezső egyháztörténész, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora, Ballai Zoltán programvezető és Kovács-Molnár Zsolt, a Pósta Béla Egyesület igazgatója. Kolumbán Vilmos a történetírás fontosságáról elmondta: amennyiben nem kutatjuk és nem tárjuk fel a múlt eseményeit, történéseit, akkor nem tudjuk azokat a helyén értékelni, valamint megérteni.

„A múlt kutatása, az események rekonstruálása, az ok-okozati összefüggések feltárása rávilágít, hogy annak ellenére, hogy a történelemtudomány elméleti tudomány, eredménye az élettudományhoz, a mához kapcsolódik. A régészeti, művészettörténeti feltárás nemcsak egy korszaknak a lenyomatát őrzi és hozza felszínre, hanem az eredmények gazdagsága révén lehetőség nyílik arra is, hogy egy-egy évszázaddal ezelőtti korszak gondolkodóinak, alkotóinak életébe is betekintést nyerhessünk” – mondta Buzogány Dezső.

Mile Balázs konzul úgy gondolta, hogy a templomok minden közösség számára tájékozódást és a cselekvést segítő, irányvezető gondolatként szolgálnak. „A közösségünk által vallott értékek meghatározása egyfelől belső, lelki szükségleteket fejezett ki, másfelől külső kényszerből fakadó kötelezettségeket vont magával. A protestantizmus számára a szellemi, kulturális, tudományos élet történésének nyomon követése és alakítása, az igazság érvényesítésének parancsa” – mondta Mile Balázs nyitóbeszédében.

Hegedüs Csilla államtitkár úgy fogalmazott: Erdélyben kiváltságos alkalom, hogy ennyi szakember részt vehetett ennek a tíz templomnak az interdiszciplináris kutatásán. „Nagy felelősség hárul azokra, akik ma a diákokkal, az egyetemistákkal foglalkoznak, hiszen nagyon kevés, a középkort kutató régész van. Tehát mindannyiunk felelőssége az, hogy kineveljük a következő generációt, azokat a munkatársakat, akik ebben a munkában segíteni tudnak” – fejtette ki.

Ballai Zoltán programvezető szerint ez a kutatás az elmúlt száz év legnagyobb kelet-közép-európai templomfelújítás-projektjének az egyik része, amelynek keretében közel 450 egyházi épület újult meg valamilyen formában. Ezek közül közel száz műemlék jellegű templom feltárására, konzerválására került sor.

Kapcsolódó

Erdély legrégebbi tetőszerkezetét azonosították Magyarvistán

Erdély vélhetően legrégibb máig fennmaradt tetőszerkezetét azonosította a kalotaszegi Magyarvista református templomában a Teleki László Alapítvány.

régészeti lelet felfedezés református templom

„Molnár-Kovács Zsolttal eldöntöttük, hogy nézzünk be tíz olyan templomba, amit még nem kutatta, és jó eséllyel az elkövetkezendő 50-100 évben nem is fognak. Mutasson rá a szakma tíz olyan templomra, és megpróbáljuk azokat tisztességesen, feltárni, megvizsgálni. A szakmai részét azok az emberek adták ehhez, akik itt, ebben a két napban előadást tartanak, és elmondhatják az eredményeiket. Én ezt innen is köszönöm nekik” – mondta Ballai Zoltán.

Molnár-Kovács Zsolt, a Pósta Béla Egyesület igazgatója megtiszteltetésnek érezte, hogy részese lehetett a projektnek, és hogy a maga módján hozzájárulhatott a kutatáshoz. Elmondta, nagyon sok szakember dolgozott együtt, számszerűen 46-an voltak. Úgy érzi, ez már magában egy eredmény.

„A kutatás új eredményeket hozott. A templomok kiválasztásánál elég sokan dugták össze a fejüket. Rengeteget vitáztunk róla, voltak szűkebb, tágabb listáink, mindent is meg szerettünk volna oldani” – számolt be. Hozzátette: „A rengeteg múzeum, egyetemi tanszékek, kutatóintézetek, magáncégek, építészek, illetve a különböző szakemberek együttműködése óriási segítséget nyújtott a számunkra. Akármilyen probléma felmerült, mindig pozitívan viszonyultak hozzá, és lényegesen segítettek ezeknek a megoldásában”.

Molnár-Kovács Zsolt művészttörténész a sajtótájékoztató során elmondta, hogy a három évig tartó munka elsődleges célja az volt, hogy régészeti és művészettörténeti kutatást végezzenek, ezt követően a vakolatok alatt rejtőző falképeket tárják fel, vagy a festett bútorzatokat vizsgálják. „A tervezett helyreállítás mellett megpróbáltuk feltárni az adott templomok történetét, rejtett értékeit, föld alatt rejtőzködő részleteit, egyrészt tudományos eredményeket produkálva, másrészt pedig olyan adatokat szerezve, amiket meg lehet mutatni a nagyközönség számára is” – mondta. Arról, hogy a kutatás során milyen új eredményekre bukkantak, így nyilatkozott: „Három Árpád-kori rotundát tárt fel a kutatás. Korábban Erdélyben mindössze néhányat ismertünk. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy a kutatások során megduplázódott az ismert erdélyi rotundák száma. Falképegyütteseket sikerült azonosítaniuk, amelyekről korábban nem is tudtunk. Vízakna esetében egy gótikus kápolnának az építészeti részleteit sikerült dokumentálni, amely korábban ismeretlen volt.”