Az irodalmi Nobel-díjat, amelyet csütörtökön adnak át, szakértők szerint egy olyan író kaphatja majd, aki kiáll a véleménynyilvánítás szabadsága mellett – írja az AFP-re hivatkozva a News.ro. Ljudmila Ulickaja vagy Salman Rushdie? Esetleg az avantgárd kínai író, Can Xue? –többek között ezek a nevek is felmerülnek a szakértők szerint esélyesek között.

A Steinbeck hagyományait követő epikus regényeivel Ljudmila Ulickaja orosz, Kreml-ellenes írónő vagy Salman Rushdie, a fatva által üldözött és 2022 augusztusában súlyos támadás áldozatává vált híres brit író neve is felmerült a jóslatokban az irodalmi Nobel-díjra esélyesek között.

A Svéd Akadémia – ahogyan arra hajlamos – akár egy kevésbé ismert költőt, például az avantgárd kínai írót, Can Xue-t is díjazhatja.

„Az irodalom a politikával szemben szabad marad”

Ljudmila Ulickaja választása azt bizonyítaná, hogy „az irodalom a politikával szemben szabad marad”, hiszen az ukrajnai háború ellenére kiemelné az orosz irodalmat – véli Lisa Irenius, a Svenska Dagbladet napilap kulturális ügyekért felelős vezetője.

Ha kitüntetnék a Németországban száműzetésben élő írót, aki szeret szembeszállni az orosz hatóságokkal, azzal az akadémia „nagyon politikai üzenetet” küldene – véli Björn Wiman, a Dagens Nyheter (DN) napilap munkatársa.

Szerinte az amerikai Jamaïca Kincaid önéletrajzi művének van esélye idén, de örülne, ha Salman Rushdie-t díjaznák:

„Ideje lenne, hogy ő nyerjen, és ha nyer, le a kalappal az Akadémia előtt”, mert ezzel tisztelegnének a szólásszabadság előtt, amelynek sokak számára az író a megtestesítője.

Az Akadémiát 2018-ban megrázó #MeToo-botrány, majd a Peter Handke osztrák írónak odaítélt díj nyomán kirobbant vita óta az Akadémia igyekszik felfrissíteni magát.

A díjnak tükröznie kell a kort

Tavaly a Nobel-díjat Annie Ernaux francia írónő kapta meg. Egy szerény származású nő emancipációjának krónikáját írta meg, aki feminista ikonná vált. Azt megelőzően pedig Abdulrazak Gurnah zanzibári születésű brit regényírót tüntették ki, aki a száműzetés, az antikolonializmus és a rasszizmusellenes gyötrelmeit fedte fel.

„Az utóbbi években egyre inkább tudatosult, hogy nem maradhatunk meg az eurocentrikus szemléletben, hogy egyenlőségre van szükség, és hogy a díjnak tükröznie kell a kor követelményeit” – mondja Carin Franzén, a Stockholmi Egyetem irodalomtudományi professzora.

Ez tükröződik az Akadémia új összetételében is: a tagok csaknem fele kicserélődött azóta, hogy Handke megkapta a Nobel-díjat – mutat rá a DN kulturális szerkesztője. „Megváltozott az arculata” – magyarázta az újságíró.

A kritikától sem riadnak vissza, több tagjuk, köztük írók, filozófusok és professzorok részt vesznek a társadalmi vitákban, konferenciákat szerveznek a szólásszabadságról és az egyenlőségről, és publikálnak a svéd sajtóban. „Öt évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen volt” – mondta Björn Wiman.

Az Akadémia 15. helyén álló iráni költő, Jila Mossaed az iráni rezsim ellen foglalt állást, és méltatta a Nobel-díjra több mint egy évtizede esélyes szíriai költő, Adonis munkásságának irodalmi minőségét.

„De még mindig nagyon nehéz kitalálni”, hogyan gondolkodnak az Akadémia tagjai – mutat rá Lina Kalmteg, a svéd nemzeti rádió irodalmi újságírója.

A kritikusok listáin vannak „állandó"” Nobel-díjasok is, akik visszatérően mindig ott szerepelnek, mint például Mircea Cărtărescu, Nádas Péter és Krasznahorkai László, valamint a franciák közül Michel Houellebecq és Maryse Condé.

Az irodalmi Nobel-díj megjóslásának hagyományos játéka azonban úgy látják, kezd kifulladni.

„Tekintettel az Akadémia ígéretére, hogy nyitni fog más földrajzi területek felé, attól tartok, hogy hosszú távon nem lesz meg a tudásunk ahhoz, hogy jól tippeljünk, még irodalomból doktorálva sem” – mondja Victor Malm, az Expressen lap kulturális szerkesztője, aki idén a norvég Jon Fossera és Dag Solstadra fogad.

Hogy beváltsa ígéretét, a Svéd Akadémia külső szakértőkkel konzultál, hogy pontosan megértse a más horizontú művek körét.

A díj alapítása óta mindössze 17 nő nyerte el a rangos irodalmi kitüntetést az összesen 119 díjazottból. A 16 francia győztes közül pedig csak egy volt arab nyelvű szerző: Naguib Mahfouz 1988-ban Egyiptomból.