Fáraók, Anubisz isten, Mátyás király és Napóleon is feltűnik a festmények vásznain, időutazásra kalauzolva a látogatót. A nézők az elmúlt kétezer év fontosabb történelmi eseményeit, különös pillanatait csodálhatják meg a Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum legújabb kiállításán.

Február 3-án, szerdán nyílt meg Árkossy István kolozsvári születésű festőművész, grafikus Időutazás című tárlata. A megnyitón Lucian Nastasă-Kovács, a múzeum igazgatója úgy fogalmazott: jelen kiállítással tisztelegnek a művész 77. életévének betöltése alkalmából.

„Nagyon örvendek annak, hogy sikerült megszerveznünk a kiállítást a jelen körülmények ellenére, és különösképpen köszönöm Kolozs Megye Tanácsának és Demeter Katalin konzul asszonynak, hogy támogatták a tárlat létrehozását” – mondta. A tárlat katalógusszövegében a múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy természetes volt számára, hogy az Árkossy István hetvenhetedik életévének betöltése és bő fél évszázados művészi tevékenysége alkalmából szervezett kiállítást a művész szülővárosában, kiteljesedésének színhelyén, Kolozsváron ünneplik.

„Már a kiállítás címét jelző Időutazás fogalmának rendkívüli szuggesztivitása is jelzi, hogy Árkossy István világa nem más, mint valóságos „életiskola” és művészsors. Árkossy az a művész, aki a hangoskodó nyilvánosság helyett inkább a Budapest széli műtermének csendjét részesíti előnyben” – olvasható továbbá a katalógusszövegben.

Vákár István megyei tanácselnök a kiállítás megnyitóján elmondta: „Nagyon örvendek, hogy újra itt állhatok a Művészeti Múzeumban, és egy újabb tárlatot szerveztünk, így legalább egy kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha normális körülmények lennének. Ezek a képek a Kárpát-medence gazdag kultúráját jellemzik, és ezért volt fontos Erdély fővárosában, Kolozsváron megszervezni a tárlatot.”

Árkossy István sajnos nem lehetett jelen a megnyitón, ám gondolatait Demeter Katalin konzul asszony tolmácsolta. Írásában a művész rámutatott, hogy a mai világ pillanataiban az arcunkat maszkok mögé rejtve, „tenyérnyi vászondaraboktól várjuk el, hogy megvédjenek a természet gigantikus erejű indulataitól”, ám szerinte most felismerhetjük azt, hogy a jelen lévő rendkívüli helyzet nem egyéb, mint „komoly elszámolás momentuma”.

„Noha az ember halandó, azért mégsem minden véges, hiszen a tárgyiasság, a szervtelen matéria a túlélésért folytatott verseny tekintetében az időállóságával lényegesen előttünk jár. Jól lehet, tudjuk, hogy a művész nem lehet örökéletű, de a művészete, ha arra érdemes, igen, hiszen az alkotásokon nem fog ki semmiféle vírus, a képek, a szobrok, a kerámiák és szőttesek nem kapkodnak lázason, epekedve levegő után” – írta Árkossy.

A kiállítás kétezer év világtörténelmét tekinti át

Iakob Attila történész, a kiállítás kurátora a Maszol kérdésére elmondta, a tárlat egy lineáris történelem bemutatása, de nemcsak szimpla történelmi eseményeknek a felvázolása, hanem egy spirituális és egy materiális világ bemutatása is egyben, egy olyan világé, amelyik nem csak Európát, hanem az egész világot próbálja a vászon felületére helyezni.

„Árkossy István Időutazás című kiállítása egy kétéves művészi projekt megvalósítása. Az utolsó kiállítás után Istvánnak eszébe jutott egy olyan projekt, amiben történelmi témát kellene tárgyalni, és ennek keretében alakult ki ez a tárlat, ahol valójában István áttekinti nagyjából kétezer év világtörténelmét, és szimbolikus pillanatokat emel ki a vászon felületére” – nyilatkozta a kurátor.

Iakob Attila arról is beszélt, hogy ez a kiállítás nemcsak egy egyszerű visszaemlékezés, hanem egy „valóságos krónika”, mivel szerinte, ha végignézzük a képeket, a fáraók korától a 20. század technológiai problémájáig minden életdimenziót megtalálunk, és minden olyan történelmi esemény ki van emelve, ami fontos szerepet játszott Európa és a kereszténység történetében.

Mint fogalmazott, ezek az események nem egy egyszerű bemutatás alapján jelennek meg a szemünk előtt, hanem egy komplex képet mutatnak meg. Szerinte ha megnézzük Szent Istvántól egészen Mátyás királyig a magyar királyság fejlődését, Árkossy víziójában ez egy „több százados felemelkedési és bukási folyamatnak a megnyilvánulása”, ahol nem csak bizonyos történelmi pillanat van bemutatva, hanem az egész kontextus, a szellemi és fizikai világ, a szociális és politikai folyamatok egyaránt.

„A tudott és a tudatalatti kettőse egyidejűleg sarkallt, hogy gondolataimat a letűnt idők egykor volt díszletei elé invitáljam meg, hiszen gyakori szójárás: a történelem ismétli önmagát, mi pedig hajlamosak lettünk vajmi keveset okulni példáiból” – olvasható Árkossy István Időutazás című katalógusszövegében.