Az 1514-es parasztháború vezérének a nevét két regáti település is viseli, míg Hunyadi Jánosról egy dobrudzsai falut szerettek volna elnevezni, felemás sikerrel.

A romániai közigazgatás egyik bizarr jellegzetessége, hogy egy sor település egykori hadvezérek, forradalmárok, uralkodók, írók, költők, zeneszerzők, tudósok és politikusok nevét viseli. A névadásnak ez a gyakorlata a két világháború között honosodott meg, de dívott a szocializmus kezdeti periódusában is.

Jelenleg száznál több azon falvak száma, amelyeket valamely történelmi személyiség vagy művész után neveztek el. A legtöbb, kilenc, a történész és 1848-as forradalmár, a Kossuth Lajossal tárgyalásokat folytató, magyar–román megbékélést szorgalmazó Nicolae Bălcescu nevét viseli. Az 1821-es havasalföldi forradalmat vezető Tudor Vladimirescu nevét nyolc falura ruházták a hatóságok, míg a történész és liberális politikus Mihail Kogălniceanuét hétre.  

A legnépszerűbb névadó mégsem Nicolae Bălcescu, hanem Mihai Viteazul, annak ellenére, hogy a romániai települések jegyzékében csak négy ilyen nevűt találni. A rövid ideig Erdélyt is uraló vajda azonban mint Mihai Bravu és Mihai Vodă is szerepel a névadók között öt, illetve egy alkalommal. Ezzel nincs egyedül, hiszen Románia első uralkodója nevét Cuza Vodă és Alexandru Ioan Cuza formában is viselik települések, összesen hét, a legnagyobb moldvai fejedelem neve Ștefan cel Mare és Ștefan Vodă formában is feltűnik, összesen öt helyen, a Drakula legendáját ihlető vajdáé pedig Țepes Vodă és Vlad Țepeș alakban, összesen háromszor.

A káplár és a szakaszvezető

A névadók között nem csupán országos szinten közismert, a tankönyvekben szereplő személyiségek vannak. Az Arad megyei Újszentanna városához tartozó Erdőskerek román neve Caporal Alexa, akinek az életét 1919-ben egy magyar katona golyója oltotta ki, biztosítva ezzel számára a „halhatatlanságot”. Biztosra vehető, hogy Buzăuban szép számban élnek olyanok, akiknek fogalmuk sincs, ki volt az a Ionel Ștefan nevű szakaszvezető, akiről egy, a megye keleti részén fekvő falut neveztek el. A 26 évesen elhunyt, bánsági dialektusban verselő Victor Vlad Delamarina neve is minden bizonnyal kevesek számára cseng ismerősen, annak ellenére, hogy a Temes megyei egykori Lugoskisfalu viseli a nevét. Tény, hogy a Victor Vlad Delamarina sokkal jobban csengő név, mint a korábbi Satu Mic. 

A névadók listája azt mutatja, hogy az utókor sokkal nagyobb becsben tartja az uralkodókat és a katonákat, mint a művészeket és a tudósokat: Mihai Eminescu, George Enescu, Ion Luca Caragiale, George Coșbuc és Emil Racoviță nevű faluból éppúgy egy-egy van, mint Vintilă Vodă és General Scărișoreanu nevű.

A romániai települések névadói közül mindössze kettő külföldi : Henri Mathias Berthelot, a romániai francia katonai misszió vezetője az első világháborúban, és Traianus római császár. Előbbinek a nevét, General Berthelot formában, 1923 óta a Hunyad megyei Alsófarkadin viseli. A francia főtisztnek volt köze a faluhoz, hiszen Ferdinánd román király neki adományozta Nopcsa Ferenc alsófarkadini birtokát, amit Berthelot a Román Akadémiára hagyott.

Magyar névadót is találunk, nem is egyet. Dózsa György, nevét Gheorghe Doja formában, három település viseli, közülük kettő regáti. Az egyik a Bărăganon, Ialomița megyében, a Ialomița folyó partján fekszik. Mindössze százegynéhány éves, a múlt század 20-as éveiben alapították Prahova megyei telepesek. Eredetileg Valea lui Șiman néven emlegették, amit 1931-ben Principesa Elenára változtattak, 1948-ban pedig Gheorghe Dojára.

Bákó megyében szintén találunk olyan települést, amely az 1514-es parasztháború vezetőjének a nevét viseli. A magyarul Dózsaújfalunak nevezett Gheorghe Doja a részben csángók által lakott Rekecsin község része. A település eredeti neve Újfalu (Satu Nou) volt, amit 1930-ban Gheorghe Buzduganra változtattak. Ez a két világháború között magas tisztségeket viselő bíró volt, aki a század elején udvarházat épített a faluban. A település 1930 és 1950 között viselte a nevét, utána lett Gheorghe Doja.

Abban lett volna némi logika, hogy szülőfaluját, a háromszéki Dálnokot, nevezzék el leghíresebb fia után, azonban Erdélyben mégis a nyárádmenti Lukafalvából lett Gheorghe Doja. A település és a község 1952-ben kapta jelenlegi nevét. A szocializmus idején Dózsa Györgynek, mint a kizsákmányolás elleni harc mártírjának, nagyobb volt az ázsiója annál, amit megérdemelt volna, ez a magyarázata annak, hogy három romániai településnek is a névadója lett. El kell ismerni, Gheorghe Doja jobban hangzik, mint Lucafalău, ahogy korábban románul nevezték a Maros megyei községközpontot.

Eriu-Mețenț helyett Ady Endre

Ady Endre neve szintén felekerült a térképre. Adyt mint haladó nézeteket való művészt szintén nagyra értékelték a kommunista érában, ezért ruházták a nevét 1957-ben a szülőfalujára, a románul Eriu-Mețențként ismert Érmindszentre. Az Érkávás községhez tartozó települést napjainkban, megkérdőjelezhető helyességgel, Adyfalvaként is emlegetik.

A térképet böngészve, Konstanca megye dél-nyugati sarkában felfedezhetünk egy Ion Corvin nevű falut és községet. A települést valószínűleg törökök alapították és lakták, az eredeti neve Kuzgun volt. „Régi település, melynek eredete az idők homályába vész” – olvasható a polgármesteri hivatal honlapján. Jelenlegi nevét azt követően kapta, hogy az 1877-78-as román függetlenségi háborút lezáró berlini béke a Román Királyság részeként ismerte el.

A névadás teljesen abszurd, mivel logikusan a Ion Corvin a Corvin János román megfelelője. A dobrudzsai települést, természetesen nem Hunyadi Mátyás házasságon kívül született törvényesített fiáról, hanem annak nagyapjáról nevezték el. Ugyanakkor Hunyadi Jánost a román történetírás nem Ion Corvinként, hanem mint Iancu de Hunedoara vagy Ioan de Hunedoara ismeri. Micea Eliade ugyan Ion Corvinnak nevezi egyik írásában a nagy törökverőt, azonban Eliade nem volt történész. A Ion Corvin kulcsszóra a Google a neves vallástörténész írásán kívül kizárólag a konstancai községgel kapcsolatos információkat jelenít meg. Úgy tűnik, az a tény, hogy a település nem annak a nevét viseli, akiét szánták neki, sem korábban nem zavarta az illetékeseket, s jelenleg is hidegen hagyja őket, könnyen meglehet, nincsenek is tudatában a helyzetnek.

Románia térképére egy német név is felkerült. A Temes megyei Csatád Trianon után még évekig magyar nevét viselte, aztán 1926-ban Lenauheimre változtatták. A Lenau otthona/szülőföldje elnevezés jogos, mivel a faluban látta meg a napvilágot s hároméves koráig ott élt a világirodalmi rangú német költő, Nikolaus Lenau.  

Személyiségek neveinek a beleerőszakolása a közigazgatásba nem egyforma lendülettel dívott különböző vidékeken. Hargita és Kovászna megyében egyetlen ilyen település sincs, de ugyanez elmondható többek között Doljról. A másik végletet Botoșani és Călărași jelenti. Előbbiben tizenegy falu viseli valamely személyiség nevét, utóbbiban nyolc. Az észak-moldvai megyében két Nicolae Bălcescu falu is van, az egyik Coțușca, a másik pedig Flămânzi községben.