Nagylak város polgármestere, a liberális Mircea Onea önkéntes közigazgatási egyesülést javasol két szomszédos községgel – Sajténnyel és Németpereggel. A két települést PSD-, illetve RMDSZ-es vezetők irányítják, akik egyelőre óvatosan viszonyulnak a kezdeményezéshez, mivel nem biztosak abban, hogy az a közösségeik érdekeit szolgálná, ugyanakkor elismerik, hogy az adminisztráció működési költségei csökkenhetnének.

A nagylaki elöljáró az Agerpres hírügynökségnek pénteken elmondta: első lépésként közös közigazgatási szolgáltatások létrehozását és együttműködést javasol a két településsel európai uniós források lehívása és projektek megvalósítása érdekében, majd a következő években kerülhetne sor az önkéntes egyesülésre.

„Az önkéntes közigazgatási egyesülésre akár 2028-tól sor kerülhet, nem érdemes fenntartani a jelenlegi állapotot. Az ország számos önkormányzata már nem képes fedezni működési költségeit, de az egyesülés megoldást jelenthetne erre. Senkit nem szorítanánk háttérbe, nem beolvadásról beszélünk, hanem mindenki számára előnyös, kiegyensúlyozott együttműködésről, különösen az általunk képviselt lakosság javára” – nyilatkozta a polgármester.

Hozzátette: „kevesebb közigazgatási kiadás több pénzt jelent beruházásokra”, és kiemelte, hogy Nagylak jelenleg fedezni tudja működési költségeit, sőt tavaly mintegy egymillió lejes többlettel zárt.
Egy esetleges egyesülés esetén a mintegy 7000 lakosú város lakossága 11 ezer fölé emelkedne, tekintve, hogy Sajtény körülbelül 3000, Németpereg pedig mintegy 1500 lakossal rendelkezik.

A kezdeményezéssel kapcsolatban Sajtény polgármestere, Dorin Florea (PSD) fenntartásait fejezte ki.
„Jelenleg tartózkodó állásponton vagyok, úgy vélem, ez hátrányos lenne közösségünk számára. Nincs garancia arra, hogy a források elosztása igazságos lenne. Igaz, csökkenne a bürokrácia és a működési költség, de ez nem feltétlenül jelentene előnyt a lakosságnak. Nem zárjuk ki a tárgyalásokat, hogy kiderüljön, valóban nyerne-e a közösség” – mondta.

Németpereg polgármestere, Kovács Imre (RMDSZ) szintén nem támogatja a nagylaki egyesülést. Elmondása szerint nem szeretné, ha a községhez tartozó települések „a város lakónegyedeivé” válnának, inkább Sajténnyal való egyesülést tartana elképzelhetőnek.
„Felmerült az a lehetőség is, hogy Sajténnyal társuljunk, amely ugyanakkora távolságra van, és így megőrizhetnénk községi rangunkat. Ha várossá válnánk, az magasabb adókat és illetékeket jelentene a lakosság számára. Nyitottak vagyunk a közös közigazgatási szolgáltatásokra, de nem támogatjuk a Nagylakkal való közigazgatási egyesülést. További gondot jelent, hogy községünk lakossága elöregedőben van, és a szolgáltatások távolabbra helyezése hátrányosan érintené őket, mivel a digitalizáció nem mindenki számára elérhető” – fogalmazott.

Az Arad Megyei Tanács szerint első lépésként a kisebb önkormányzatoknak közigazgatási társulásokat kellene létrehozniuk. „Ez közös szolgáltatásokat és alacsonyabb költségeket jelentene” – magyarázta a testület alelnöke, Sergiu Bîlcea.

Hozzátette: jelenleg az önkéntes közigazgatási egyesülés csak népszavazás útján valósítható meg, ami a kisebb közösségek számára jelentős költségekkel járna.
Arad megyében a 68 község közül 18-nak kevesebb mint 1500 lakosa van.