Szótárral ment felvételizni a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház-és Filmművészeti Egyetemre, dolgozott külföldi film másodasszisztenseként, Gopo-díjjal tüntették ki 2014-ben, és az intuitív kapcsolatépítésekre teszi le a voksát: Biró Boróka operatőr olyan jelenség az erdélyi és tágabb kelet-európai filmgyártásban, aki példakép lehet a fiatal filmesek számára.

A BBTE Magyar Film és Média Intézete által szervezett Média és Film Napok keretében Makkai Anna Júlia beszélgetett Biró Borókával április 8-án. A meghívott korábban workshopot is tartott a jelenlévő film szakos hallgatóknak. Makkai az indulásról, egyetemi évekről és tapasztalatokról kérdezte Birót, aki elárulta, hogy eleinte fotót szeretett volna tanulni és eredetileg két helyre felvételizett, a kolozsvári Sapientiára és a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház-és Filmművészeti Egyetemre – végül az utóbbi mellett döntött, ami nem volt kis bátorság és teljesítmény egy olyan lány számára, aki Csíkszeredában nőtt fel, elmondása szerint egy „érettségire való” román nyelvtudással. A felvételire szótárt is vitt magával – a vizsgáztatók megnyugtatták, hogy látják, mi a helyzet, ne aggódjon. A későbbi bentlakásos tapasztalatok és az első félév kemény munkája – pl. képelmélet-előadásokat megérteni – meghozta a gyümölcsét: „már azért beszélek ilyen jól románul, mert eleve a bukaresti románt tanultam” – tette hozzá Biró.

Számára a külföldi egyetemek nem voltak opciók – még a budapesti képzés sem –, hiszen elég jó anyagi háttérrel kell rendelkeznie valakinek ezekhez. Még Bukarest is messze volt, és fiatal női operatőr-jelöltként időnként beleütközött a szakmai előítéletekbe is. „Mindenkinek egyformán nehéz, fiúknak is nehéz” – jegyezte meg, bár ott voltak vele végig az olyan jellegű kijelentések, hogy „lány vagy, nem tudsz cipelni” és a „lány vagy, jól tudsz figyelni”. Az utóbbi igaznak is bizonyult az ő esetében, legjobb tulajdonsága valóban a figyelemre való képesség volt. Tanáraik csoportosan küldték őket külföldi filmek forgatására, így trainee-ként csakhamar megtapasztalta közelről a szakma csínját-bínját és ezek segítségével kezdett el dolgozni a szakmában.

Focus pullerként dolgozott évekig, több esetben párhuzamosan csinálta az operatőrködéssel, ami egy idő után fárasztóvá vált számára, így el kellett döntenie, hogy melyek lesznek azok a projektek, amikre igent mond. Szerencsésnek éli meg, hogy a Ruxx című HBO Max-sorozat operatőreként stabil bevételt is tudhat magáénak, és nem csak a projektalapú megélhetésben gondolkodik.

Makkai arra is kíváncsi volt, hogy Biró a reklámot vagy a nagyjátékfilmet preferálja: a meghívott elmondta, hogy bármi jöhet, ha tetszik a forgatókönyv, de ezidáig csak egyetlen nagyjátékfilmben működött közre operatőrként – Andrei Gheorghe 2013-as Planșa című filmjében, amelyért Gopo-díjat is kapott –, és még nem jött el annak az ideje, hogy komolyabban nagyjátékfilmekre fókuszáljon. Focus pullerként ebben viszont már szintén volt tapasztalata, például Cristi Puiu Sieranevada 2016-os munkájában. Valójában mindenik projekt áttörést jelent számára, és nem tudna kiválasztani egyet, amelyet kiemelne.

Fontos a kapcsolatépítés, a közösségi média-jelenlét ehhez a szakmához – a jelenlévő hallgatók számára Biró azt tanácsolta, hogy érdemes mindenféle munkából legalább a legjobbakat feltölteni valahova, az Instagram- és Vimeo-jelenlét ma már elkerülhetetlen. Tulajdonképpen a networking egy be nem fejezett dolog: nem mondhatni, hogy ő is már kialakította, viszont asszisztensként lényegesen több szakembert ismerhetett meg – a kulcs az ajánlások, tapasztalaton alapuló kapcsolatok és egy jól kialakított ízlésvilág.

A BBTE Magyar Film és Média Intézete által szervezett Média és Film Napokon elhangzó előadások a Facebookon visszanézhetőek.