Naponta átlag öt órát tölt a tévé előtt egy romániai. A legtöbbet tévézők a 65 év felettiek, de a gyerekek is aggasztóan sokat ülnek képernyő előtt. A reklámblokkokat 2020-ban még inkább a gyógyszeripari szereplők uralták, mint korábban, derül ki a GroupM reklámcég 2021 decemberében végzett elemzéséből, amelyre a Cultura la dubă hívta fel a figyelmet.

Az elemzés szerint minden negyedik tévéreklám a gyógyszeripart érinti: 2020-ban a gyógyszeripari cégek 18 százalékkal többet költöttek tévéreklámra, mint 2019-ben. A reklámbefektetés növekedése azonban a sportfogadással foglalkozó cégek esetében volt igazán látványos: 2019-hez képest 119 százalékkal nőtt. Az online kereskedelemmel foglalkozó cégek 63 százalékkal költöttek többek reklámra, ami egyenes következménye annak, hogy a karantén alatt megnőtt az érdeklődés az online vásárlás iránt.

A 65 év felettiek mintegy 475 percet, azaz közel 8 órát töltenek a tévé előtt naponta. A legkevesebbet a 18 és 24 év közötti fiatalok tévéznek, naponta 150 percet, azaz két és fél órát. Náluk többet, közel 200 percet, azaz több mint három órát töltenek tévé előtt naponta a 4 és 11 év közötti gyerekek.

A járvány alatt csökkent a rádiófogyasztás, tekintettel arra, hogy a lakosság több időt töltött otthon, rádiót pedig leginkább autóban szoktak fogyasztani.

A felmérés szerint Románia lakosságának 72 százaléka fér hozzá az internethez, 40 százalékban vidékiek és 60 százalékban városiak. A legnépszerűbb közösségi média platform továbbra is a Facebook: az internetező romániaiak 81 százalékának van Facebook-fiókja, 32 százalék használja az Instagramot, 13 százalék a Snapchatet, 12 százalék a Pinterestet, 10 százalék a LinkedIn-t, 8 százalék a Twittert, 36 százalék pedig mást.

A videómegosztó portálok közül a YouTube a legnépszerűbb, az internetezők 82 százaléka használja, míg a Netflixet 20 százalék, az HBO Go-t 12 százalék, az Antenaplayt 6 százalék, az Amazon Prime-ot 4 százalék, a Voyo-t pedig 3 százalék.

Az internetezők 72 százaléka keres információkat a különböző browserek segítségével, 63 százalékuk híreket olvas, 55 százalék használ valamilyen e-mail-szolgáltatást, 43 százalékuk tölt fel fényképeket és videókat, 43 százalékuk használja az internetet arra, hogy termékekről és szolgáltatásokról tájékozódjon, 40 százalékuk böngész apróhirdetéseket, ugyanennyien olvasnak blogokat, 31 százalék pedig online játékokat játszik.

Az elemzés kiemeli: aggasztó az álhírek terjedése, amely közvetlen kapcsolatban áll a reklámbevételt jelentő kattintás-vadászattal. A felelősség a médiaszakértők szerint a brandeké: megtehetik, hogy bátorítják a hiteles tartalmat, harcolnak azokkal a weboldalakkal, akik minden áron, akár álhírek terjesztésével is növelni próbálják a nézettséget.

Az online reklámpiaccal kapcsolatban az elemzés a romániai influenszerekre is kitér. Közülük Inna a legnépszerűbb, akinek 3 millió követője van az Instagramon. A trend az, hogy a minőségi tartalom és a hitelesség egyre fontosabbá válik a brandek számára, így inkább a kisebb réteget megszólító, ún. nano- (1-5000 követő) vagy mikro-influenszereket (5-20 000 követő) keresik, hosszú távú együttműködésekre.