Az animáció világnapja alkalmából a legkisebb rajzfilmnéző korosztály számára ajánlunk pedagógiai és grafikai szempontból is igényes, ingyenesen elérhető tartalmakat. A toplistát Kassay Réka, a Zoom animációs stúdió alapítója, a Sapientia EMTE óraadó tanára állította össze kedvenceiből.

Rontja-e a szemüket, agressziót vált-e ki belőlük, milyen mintákat közvetít – a gyermekek rajzfilmfogyasztásával kapcsolatban legtöbbször ezek a fejlődéslélektani kérdések merülnek fel. Ennek a kontextusnak köszönhetően többféle ajánlás is készült már szakemberektől arra, hogy milyen életkorban, hány percet, a napnak milyen szakában, milyen testhelyzetben nézzen a gyermek rajzfilmet (ha már). Nagyon gyakori az is, hogy egyfajta szükséges rosszként tekintünk a rajzfilmre, ami jól jön, ha a gyermeket le kell foglalni egy időre, de aktuális bűnbaknak is megteszi, ha éppen verekszik az iskolában.

„Kisgyermekes szülőként többször szembesültem én is a rajzfilmnézéssel kapcsolatos dilemmákkal, de mielőtt átkerültem volna erre az (amúgy sokkal elfogultabb) oldalra, 2010 és 2013 között a doktorim keretében sok szülővel és gyerekkel készítettem interjút a témában, és azóta is foglalkozom animációs filmekkel elméleti és gyakorlati szinten is. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva készítettem egy összeállítást a sorstársaknak olyan rajzfilmekről, amelyek tartalmi-formai szempontok alapján is bátran ajánlhatók a legkisebb rajzfilmfogyasztó korosztálynak (kb. 3 éves kortól, mert ilyenkor már a legtöbb gyerek találkozik a rajzfilmekkel, és minél kisebb, annál fontosabb a mi szerepünk abban, hogy milyen tartalmakat lát)” – írja a Zoom Stúdió blogján Kassay Réka.

A szakértő a következő online lelőhelyeket ajánlja:

1. A Filmbilder Stúdió animációi, kicsiknek különösen az Animanimals sorozat

A német stúdió rajzfilmjei grafikailag letisztultak, a karakterek szülői szemmel is aranyosak és szimpatikusak. Az epizódok pár percesek, ami fontos a kicsiknél az első rajzfilmek esetében. Inkább nézzék meg ugyanazt a 3 perces részt 5-ször (főleg ha ők kérik újra), mint egy negyedórás rajzfilmet. Lehet, hogy nekünk így unalmasabb (bennem is gyakran ott a késztetés, hogy nézzünk inkább egy másikat), de a kicsik így tudják feldolgozni. Különben csak “mozgó figurák a képernyőn” élményük lesz, ami tényleg csak arra jó, hogy lekösse a figyelmüket.

A kevés információ eleinte sokkal jobb, és ezekben a pár percesekben komplex történetek vannak, egyszerűen elmesélve. Mindegyik egy-egy olyan témát dolgoz fel, ami ebben az életkorban komoly probléma, a dackorszakos szülő-gyerek konfliktusoktól (Bárány) az egyedülléten át (Denevér) a beilleszkedési nehézségekig (Polip). Mindezt frappánsan, szórakoztatóan, a mozgóképes eszközöket maximálisan kihasználva.

És hatalmas plusz a Filmbilder rajzfilmjeinél, hogy formai ötletekben is gazdagok, ettől nyernek a mesék többletjelentést az animáció által. Mivel ebben a sorozatban nincs szöveg, bármilyen anyanyelvű gyerekek élvezhetik. Egyik kedvencem, a formabontó és egyben úttörő személyiségekről, a fejlődésről: 

Ezen pedig a kisfiam egy időben visítva nevetett, valahányszor változott a zebra mintája: 

2. Barefoot Books

Ez a sorozat nem csak rajzfilm formájában jelent meg, sőt az is lehet, hogy később készültek a könyvekhez a mozgóképes változatok. Mi képeskönyv formájában találkoztunk az első résszel, amihez volt DVD melléklet is. Így aztán rátaláltunk a többi produkcióra is, mert a stúdió YouTube csatornáján is fent vannak. A grafikák enyhén különböző stílusúak, bájosak, a rajzfilmes változatban pedig többletet jelent a könyvekhez képest a zene.

Olyan népszerű dalocskák is vannak köztük, amelyeket itthon a gyerekek a többé-kevésbé sikerült, viszont annál elterjedtebb magyar változatokból ismerhetnek (számolós, tapsolós-dobbantós stb. énekek, melyeknek sok változata van mindenféle nyelven). Amikor felfedeztem a Barefoot Books animációit, rácsodálkoztam, hogy ezek az angol változatok milyen jók, zenében, grafikában és mozgóképben is: azóta ezeket hallgatjuk, még akkor is, ha kevesebbet értünk belőle, mint a magyar fordításukból.

Ez a grafikák textúrája, a bemutatott élővilág és a szülő-gyerek téma miatt tetszik (ez volt a meséskönyvünk, hasonlóan igényes darab):

Ez pedig a népszerű számolós ének, de annyira bulis, ahogy vizuálisan és hangban is megjelennek a zenekart alkotó hangszerek, meg ahogy építkezik, hogy minden alkalommal táncolhatnékom támad, amikor meghallom.

A teljes ajánló, benne magyar animációkkal, ide kattintva olvasható.