Egyre több erdélyi magyar néz magyarországi tévécsatornákat, hallgat rádiót az autóban. Az internet-felhasználók száma megugrott, és olvasottságban a második helyre tornászta fel magát a Maszol az internetes hírportálok között.

Mindez abból az átfogó médiafogyasztási felmérésből derült ki, amelynek eredményeiről hétfőn délután a Kolozsvári Rádióban számolt be Kiss Tamás és Barna Gergő szociológus. A szeptemberben és októberben, 1573 fős mintán készült kutatás egy korábbi, 2007-es felmérés eredményeivel összehasonlítva rámutatott a változásokra. 

A televíziózási szokásokat mérve kiderült, az erdélyi és partiumi magyarok 93 százaléka néz televíziót, ez az adat pedig nem sokat változott az elmúlt években. A megkérdezettek 74,5 százalék a kábelszolgáltatókat veszi igénybe, 19,4 a műholdas előfizetést részesíti előnyben, érdekes ugyanakkor a „hekkelt műholdat” használók aránya: Kiss Tamás szociológus megjegyzése szerint ugyanis valószínűleg nem reális a 0,3 százalék, az emberek nem vallották be, hogy illegálisan tévéznek.

​Átlagosan 3,59 órás hétvégi tévézést mértek, ez félórával több, mint 2007-ben, ugyanakkor egyezik a román fogyasztási szokásokkal. 63,8 százalékban híradót, hírműsorokat követnek, játékfilmeket 23,2 százalékban, ismeretterjesztő, humoros műsorokat hasonló arányban. A rajfilmek a lista végén szerepelnek, a szociológus megjegyzése szerint ez az eredmény torzít, mert kiskorúak nem kerültek be a mintába.

Még több magyar tévét nézünk

A csatornákat tekintve már 2007-ben kiderült, a magyarországi televíziók a legnépszerűbbek az magyarok körében, a Duna TV, a TV2, az RTL Klub után következett csupán a Pro TV. Az idei kutatásból kiderült, a magyar adók tovább erősödtek a románok hátrányára: az RTL Klub nőtt, a TV 2-nél folyamatos csökkenés volt érzékelhető, az M1-M2 esetében pedig erősödést észleltek 2010 után, bár az utóbbi időszakra már nem jellemző.

A Pro TV piacvezető maradt a román tévék között, a TVR lejtmenetben van, az Erdély TV korábbi felfutását követően pedig most stagnálás tapasztalható. A Román Televízió magyar adásai 1999 óta negyven százalékot csökkentek, most alig 12 százalékot érnek el.

Népzene, nóta, mulatós

A rádiózásban is kimutathatók jelentős változások. A felmérés során kiderült, a megkérdezettek 64,7 százaléka hallgat rádiót, a 2007 óta észlelt csökkenés pedig elhanyagolható: akkor 68,1 százalék válaszolt igennel a kérdésre. Változás elsősorban a rádióhallgatás helyszínében történt: 17 százalékról 59 százalékra ugrott az autóban műsorokat követők aránya. Az FM továbbra is vezeti a mezőnyt, az internetes rádióhallgatás azonban még „várat magára”, növekszik ugyanakkor a hétköznapokon rádiózók aránya.

A legnépszerűbb adók közé a Marosvásárhelyi Rádió, a Kiss FM és a Mária Rádió került be. Előretörtek az általában kis adáskörzettel rendelkező erdélyi magyar kereskedelmi rádiók, kissé nőtt a román kereskedelmi adók követettsége, az erdélyi és magyarországi magyar közszolgálati, illetve magyarországi kereskedelmi rádiók népszerűsége valamelyest csökkent.

A legtöbben zenét hallgatnak a rádióban, ugyanakkor az erdélyi és országos közélettel foglalkozó hír miatt követik az adókat. A zenei műfajok közt a népzene, a régi magyar slágerek, a magyar nóta, majd a lakodalmas és mulatós a legnépszerűbb.

Előnyben a regionális lapok

A médiafogyasztási szokások végén az írott sajtó áll: a magyarok mindössze 45,4 százaléka olvasott valamilyen lapot a kérdőív kitöltése előtti egy hétben, ez 2007-hez képest öt százalékos csökkenést jelent.

A kínálatot a helyi lefödöttségű lapok uralják, amelyeknek azonban nem lehetett feltárni az egymáshoz való viszonyát a kutatás során. Egy sorrendet ennek ellenére közöltek a szociológusok: a mérésekből az derült ki, hogy a Háromszék, a szintén Kovászna megyei Székely Hírmondó és a Szatmári Friss Újság vezet. Az erdélyi magyar helyi lapokat a román helyi kiadványok, majd a magyarországi lapok követik, ezek után következnek az erdélyi magyar és a román országos újságok, illetve egyéb, elsősorban vallásos kiadványok.

Második helyen a Maszol

Az internetet használók aránya 2007 óta hatalmasat ugrott: akkor a magyarok alig negyede internetezett, ez az arány most 57,6 százalék. Megjegyzendő: az elmúlt években ez az arány alig változott. Az internet felhasználásában vannak azonban jelentős változások: a világhálóra csatlakozók 76 százaléka használ Facebookot, csökkent az e-mailezés, illetve jelentősen nőtt a gazdasági aktivitásához kötődő tevékenységek népszerűsége: online vásárlás, pénzügyek intézése stb.

Az internetes hírportálok olvasottságából kiderül, első helyen a Székelyhon áll (az internetet használók 24,9 százaléka olvassa hetente), ezt követi a Maszol (18,5), majd a Transindex (17,6), az erdély.ma, a Főtér stb. Az internetes honlapoknál a Facebook a legnépszerűbb hírforrás, azaz a felhasználók erről a felületről ugranak át más portálokra, és nem közvetlenül azokat keresik fel.

A megkérdezettek 76 százaléka tájékozódik a televízióból, 43 százalék a rádióból, 36 százaléka az írott sajtóból és 27 százalék az internetről. Hírforrásként a Pro TV vezet, ezt követi a Duna TV, az RTL Klub, az M1, majd a TV2, a Digi24 stb.

Megkérdezték azt is, milyen témák foglalkoztatják az embereket: megnőtt az egészségügyi kérdések iránti érdeklődés, az erdélyi magyar ügyek, a kulturális-tudományos, illetve gazdasági kérdések is felértékelődtek, a politikával együtt.

Az erdélyi és partiumi magyarok minden esetben többségében csak magyarul fogyasztják a médiát, ez leghangsúlyosabban az írott sajtónál jelenik meg, a rádióknál azonban növekvőben van a román nyelvű adások követése. Internetezéskor 6 százalékos az idegen nyelvű hírfogyasztás.

A felmérés részletes eredményei alább olvashatók el: