A kitűnő erdélyi grafikus, festő, művészetpedagógus és 29 tanítványának alkotásai láthatók a sepsiszentgyörgyi EMÜK-ben.

Experimentum – Nagy Pál és tanítványai címmel látható kiállítás a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMÜK). Az egyik terem anyaga a kiváló képzőművész és pedagógus életművét foglalja össze, a kiállítótér többi részében pedig tanítványainak olyan alkotásai vannak elhelyezve, melyek tükrözik mesterük kísérleti szemléletmódját.

A tárlat kezdeményezője és kurátora Ujvárossy László, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, aki a marosvásárhelyi művészeti középiskolában maga is Nagy Pál (1929-1979) tanítványa volt. „Nem tagadom, a felkészülésem, tanulmányaim során kiváló pedagógusaim és remek példaképeim voltak, de az első, aki felfedezte bennem a vizuális kísérletezőt és kaput nyitott a művészet felé, az Nagy Pál volt” – emlékezik egykori tanárára Ujvárossy László. Hozzáteszi, amíg nem találkozott Nagy Pállal, inkább a sport érdekelte, nem vette igazán komoly a képzőművészetet, azonban tanárától olyan feladatokat kapott, amelyek teljesen megnyitották a képzőművészet felé.

A szatmári származású, autóbalesetben viszonylag fiatalon elhunyt Nagy Pál előtt tisztelgő kiállítás ötletével megkereste a Műcsarnokot, mely utazó tárlatként biztosított számára helyszínt. Budapesten április 5. és június 15. között volt látható a több mint kéttucat alkotó és mesterük életművébe betekintést nyújtó tárlat.

„Az experimentum hívószó azért került fókuszba, mert Nagy Pál egész életműve a képzőművészetre jellemző kísérletezés jegyében született. Így sok tanítványának kedvenc tanára a mesterségbeli tudáson túl, saját hiteles példájával, az identitáskeresést, az eredetiségre való törekvést és a művészetre vonatkozó újító kísérletezés mikrobáját is átadta” – indokolja meg a kurátor a kiállítás címét. Értelemszerűen, Nagy Pál temérdek tanítványa közül azok szerepelnek a kiállításon, akik a maguk életművében mesterük kísérletező attitűdjét követték.

„Azt mondta, ha észreveszed, hogy ismétled önmagad, azonnal valami mást csinálj, hogy ne legyél modoros. Nekem ezért nincs alkotói védjegyem, valamilyen jellegzetesség, amiről felismerhetőek a munkáim” – magyarázza Ujvárossy László.

Felidézi, hogy Nagy Pál örök kísérletező volt, jóval a számítógépes grafika megjelenése előtt alkalmazta a hálózatos technikát, kitalálta az oldószeres frottázst, a repesztéses technikát, amivel fakérget ábrázolt, és az úgynevezett talált grafikát, amikor szúette falemezeket kent le nyomdafestékkel, majd lenyomtatta azokat.

Alkotóként polihisztor volt, tanárként pedig zseni. „Soha nem mondta meg, hogyan csináljunk valamit, hanem belehelyezett egy áramkörbe. Egyszer azt a feladatot adta, hogy rajzoljuk le a vonatfüttyöt, amivel egyből megtanította az absztrakt grafikát” – emlékezik rá egykori tanítványa.

A tanítványos a középiskola és az egyetem elvégzése után is számíthattak mentorukra, kapcsolatuk egy életre szólt, akárcsak az intelmei. „Én is kaptam máig tanulságos útravalót, amely így szólt: Egy divatos áramlatot csak úgy magadra ne vegyél anélkül, hogy rád szabták volna” – mondja Ujvárossy László.

A sepsiszentgyörgyi tárlaton, melynek anyaga, objektív okok miatt, kissé eltér a Budapesten bemutatottól, Nagy Pál tanítványai közül Ábrahám Jakab, Ady József, Baab József, Baász Szigeti Pálma, Bodor Anikó, Bunuș Ioan, Csutak Magda, Elekes Károly, Ferenczi Károly, Garda Aladár László, Hideg Margit, Katz András, Károly Zöld Gyöngyi, Kerekes Gyöngyi, Kuti Dénes, Lőrincz Ágnes, Miklós Árpád, Molnár László József, Nagy Árpád Pika, Puskai Sarolta, Pusztai Péter, Rákosfalvy Lívia Zsuzsa, Sipos Sándor, Szabó Zoltán Judóka, Szathmáry Lóránt, Szilágyi Varga Zoltán, Szörtsey Gábor, Ütő Gusztáv és Ujvárossy László szerepel. A kiállítás november 21-ig tekinthető meg.