Egy Sponsianus-érme a nagyszebeni Brukenthal Nemzeti Múzeum tulajdonában van, több példányát pedig Glasgowban őrzik.

Egy ókori aranyérme bizonyítja, hogy mégis valós volt a történelemkönyvekben eddig kitalált személyként szereplő római császár - írja a BBC alapján a 444.hu hírportál. Sponsianus nevével és arcképével ellátott érméket több mint 300 évvel ezelőtt találtak Erdélyben, mely egykor a Római Birodalom Dacia provinciájának a része volt. Hosszú időn át hamisítványnak gondolták őket, Sponsianust pedig, akiről írásos említés nem maradt fenn, kitalált személynek vélték. Most azonban tudósok újra megvizsgálták, és úgy vélik, a mikroszkóp alatt látható karcolásnyomok azt bizonyítják, hogy már kétezer évvel ezelőtt forgalomban lehetett.

A kutatást vezető Paul Pearson professzor, a University College London kutatója a BBC Newsnak azt mondta, megdöbbentette a felfedezés. „Amit találtunk, az egy császár. Egy olyan alak volt, akiről azt hitték, hogy kitalált személy, és a szakértők teljesen leírták. De mi úgy gondoljuk, hogy valódi volt, és hogy volt szerepe a történelemben” – nyilatkozta Pearson.

Az érméket 1713-ban találták, és egészen a 19. század közepéig valódi római érmének hitték. Később a szakértők arra jutottak, hogy valószínűleg hamisítvány. 1863-ban Henry Cohen, a Bibliothèque Nationale de France vezető érmeszakértője is megvizsgálta, és azt mondta, hogy nevetségesen ócska hamisítvány.

Pearson professzor a Római Birodalom történetéről szóló könyvéhez végzett kutatásokat, amikor meglátta az érméről készült képeket, és olyan karcolásokat vélt felfedezni a felszínén, amik szerinte csak úgy keletkezhettek, ha forgalomban voltak. Felvette a kapcsolatot a Glasgow-i Egyetem múzeumával, ahol az érmét az eredeti gyűjteményből származó három másik érmével együtt egy szekrényben tároltak, és megkérdezte, hogy dolgozhatna-e az ottani kutatókkal.

Mind a négy érmét nagy teljesítményű mikroszkóp alatt vizsgálták meg, és a PLOS 1 című folyóiratban megerősítették, hogy valóban karcolások voltak azok, amik a professzor azoknak vélt, és a mintázat azt mutatta, valóban forgalomban lehettek. A kémiai elemzés azt is kimutatta, hogy az érméket több száz éve földbe temették - mondta Jesper Ericsson, a múzeum érmékkel foglalkozó kurátora, aki Pearson professzorral együtt dolgozott a projekten.

A kutatóknak most arra a kérdésre kell választ adniuk, hogy ki volt Sponsianus. Jelenleg úgy vélik, egy katonai parancsnok lehetett, aki kénytelen volt magát a Római Birodalom legtávolabbi és legnehezebben védhető tartománya, Dacia császárává koronázni. Daciát időszámításunk után 260 körül szigetelődött el a Római Birodalom többi részétől a csatározások és a járványok miatt.

Az ellenségektől körülvett és Rómától elszakított Sponsianus valószínűleg a káosz és a háborúk idején vette át a főparancsnokságot, és védte Dacia lakosságát, amíg a rend helyre nem állt, és a tartományt ki nem ürítették időszámításunk után 271 és 275 között.

„A mi értelmezésünk szerint azért volt felelős, hogy fenntartsa az ellenőrzést a katonaság és a polgári lakosság felett, mert körbe voltak kerítve, és teljesen el voltak vágva” - mondta Jesper Ericsson. „A gazdaság működésének fenntartása érdekében úgy döntöttek, hogy saját érmét veretnek.” Ez a teória mindenesetre megmagyarázná, a most újravizsgált érmék miért nem hasonlítanak a római érmékre.

„Lehet, hogy nem tudták, ki volt a valódi császár, mert háború volt" - mondta Pearson professzor. Úgy véli, szükség volt egy parancsnokra, mivel Rómára nem számíthattak.

A kutatók értesítették az erdélyi Nagyszebenben található Brukenthal Múzeum kutatóit, ahol szintén van egy Sponsianus-érme. Ez Samuel von Brukenthal báró, Erdély egykori kormányzójának a hagyatékában található, a múzeum állandó tárlatának a részét képezi. A báró élete vége felé az érmét tanulmányozta, és állítólag az utolsó dolog, amit tett, az volt, hogy írt egy cetlit, amelyen az állt, hogy „valódi”.

Korábban a Brukenthal Múzeum szakemberei is történelmi hamisítványnak minősítették az érmét, ahogy mindenki más is, a legújabbkutatási  eredmények hatására azonban átértékelték a véleményüket.

„Ha a tudományos társadalom elfogadja ezeket az eredményeket, az azt jelenti, hogy egy újabb fontos személyiséggel gazdagodik a történelmünk, általánosságban az európai, de főleg az erdélyi és a romániai” – nyilatkozta Alexandru Chituță, a Brukenthal Nemzeti Múzeum igazgatója. Alexandru Chituță a Maszol érdeklődésére elmondta, a báró az érmét Bécsben vásárolta, nem ismert, hogy Erdély mely pontján került napvilágra.

Bár Erdélyben kerültek napvilágra és a helyi történelemhez kötődnek, a Sponsianus-érmék szinte teljesen ismeretlenek a hazai történész- és régésztársadalom számára, a Maszol által megkeresett szakemberek egyike sem hallott róluk.

Călin Ghemiș ókortörténeti szakértő, a Kőrösvidéki Múzeum munkatársa azt mondja, korábban nem hallott az érmékről, s nem tartja meglepőnek, hogy hamisítványként tartották számon azokat, mivel a XVIII. században Erdélyben több, magas színvonalú hamisító műhely is működött. Amennyiben létező személy volt, akkor Sponsianus valószínűleg a provincia központjában, a Hunyad megye területén található Ulpia Traiana Sarmisegetuzában székelt, véli Ghemiș.