Közel öt éve már, hogy 2019 április 15-én lángra kapott a párizsi Notre-Dame székesegyház tetőszerkezete. Több száz tűzoltó dolgozott a lángok megfékezésén, ám a tűz hatalmas pusztítást végzett. A felújítási munkálatok azóta is tartanak, most azonban egy újabb mérföldkőhöz érkezett a folyamat: visszahelyezték az épület huszártornyára az aranyozott kakast, és úgy kalkulálnak, hogy a párizsi nyári olimpiai játékok idején már nem lesz állványzat a katedrális körül. A 2019-ben leégett székesegyházat a tervek szerint jövő ilyenkor fogják megnyitni.

A Notre-Dame új aranyozott kakasát szombat délután megáldotta Laurent Ulrich párizsi érsek, majd egy daruval 96 méter magasba, a huszártorony tetejére emelték, ezzel pedig egy új mérföldkőhöz érkeztek a felújítási folyamatok. A kereszténységben a kakas a fény visszatérését jelképezi az éjszaka után. A Franciaország egyik jelképének számító gall kakas igen nagy megbecsülésnek örvend a franciák körében, megtalálható a nemzeti labdarúgó- és a rögbiválogatott mezén is – írja a Múlt-kor történelmi magazin.

A székesegyház új kakasában a tűzvész idején megmentett, a katolikusok által igen tisztelt ereklyéket helyeztek el. Egy másik lezárt csőben annak a közel kétezer embernek a névsora van, akiknek köze volt a katedrális helyreállításához. December 8-án – pontosan egy évvel a székesegyház tervezett újranyitása előtt, amelyre Ferenc pápát is meg kívánja hívni – Emmanuel Macron köztársasági elnök is a Notre-Dame-ban járt. Ekkor jelentette be, hogy a régi kakast a közeli Cité-szigeten létesítendő, „A Notre-Dame műkincsei” elnevezésű múzeumban helyezik el.

December 6-án már a helyére került a kereszt a huszártorony tetején. A következő állomás a tervek szerint a huszártorony ólomborításának felhelyezése lesz. A tervezők azt remélik, hogy a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok idején (július 26–augusztus 11.) már megtekinthető lesz a jelenleg még állványzat és daruk borította huszártorony és a Notre-Dame ismert sziluettje. A helyreállítási munkákat irányító Philippe Jost újító jellegű tűzvédelmi rendszer beszerelését is megígérte a székesegyházba.

A 2024. december 8-i megnyitó után a Notre-Dame elvileg évi 14 millió látogató fogadására lesz képes, kétmillióval többre, mint a tűzvész előtt.

Felcsaptak a lángok Párizs egyik legjellegzetesebb épületének tetőszerkezetén

Ahogy azt korábban a Maszol is megírta, a párizsi Notre-Dame-ban 2019 április 15-én, hétfőn csaptak fel a lángok. A katedrális tetőszerkezete teljesen beomlott, a tűz az egyik harangtornyot is elérte. A helyszínen hétfő este több száz tűzoltó dolgozott, munkájukat egy helikopter és egy drón segítette. Az AP szerint vizet permetező repülőkön kívül a francia hatóságok minden eszközt bevetettek a tűz megfékezéséhez. A repülőket azért nem használhatták, mert attól tartottak, hogy a nagy mennyiségű víztől is beomolhatna az egész tetőszerkezet. A katasztrófának nem voltak sérültjei.

A katedrális a francia főváros egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetessége, évente milliók keresik fel. Alapkövét 1163-ban rakta le III. Sándor pápa, a székesegyházat 157 éven keresztül, 1320-ig építették. A francia forradalom idején majdnem elpusztult, majd 1845 és 1878 között az eredeti tervek alapján újjáépítették. Az épület orgonája 7800 sípból áll, többször felújították, és a mai napig működik. A katedrális hossza 128, szélessége 41, ikertornyainak magassága pedig 63 méter. Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák, melyeket a 2019-ben kitört tűzvész szakított félbe.

A tűzvész világszerte heves érzelmeket váltott ki, amit jelentős adományozás követett: 848 millió euró érkezett szerte a világból a székesegyház helyreállításának a finanszírozására.

(Nyitókép: Pixabay)