Különleges, zenében, közösségi élményekben és lelki üzenetekben gazdag napnak adott otthont szeptember 26-án, szombaton Kémer. A település központjában rendezték meg a XI. Erdélyi Magyar Baptista Fúvóstalálkozót, amelyre 18 helységből 14 zenekar több mint 300 zenésze érkezett. A szilágysági fúvószenekarok mellett Szatmár és Bihar megyéből, valamint Székelyföldről is érkeztek résztvevők.

A felújított általános iskola udvarán megrendezett eseményen a fúvószenekarok seregszemléje mellett a nap középpontjában az Istendicséret, a közösség, az összetartozás és az egymásra figyelés állt. A találkozó megnyitóján János Csaba nagybányai lelkipásztor, a Szilágysági Magyar Baptista Misszió Kerület elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A 150. zsoltár szavaira építve úgy fogalmazott: a nap közös vezérigéje legyen az egyszerű, de világos felszólítás: „Minden lélek dicsérje az Urat”. Beszédében hangsúlyozta, nem azért gyűltek össze, hogy egymásnak bizonyítsák, ki mit tud, hanem azért, hogy zenéjükkel Istent magasztalják, hiszen a zene Isten ajándéka, a keresztyén zenész szolgálata pedig különleges küldetés, hogy a dallamok által Isten szeretetére irányítsa a figyelmet.

Pardi Félix helyi baptista lelkipásztor ugyancsak a közös hang jelentőségét emelte ki. Mint mondta, ezen a napon nem egyszerűen több száz hangszer szólalt meg, hanem egy közös hang, amely a résztvevők egységét fejezi ki. A különböző hangszereket az emberi közösséghez hasonlította: a kürtnek nem kell fuvolává válnia, a fuvolának pedig nem kell dobot utánoznia. Mindegyik hangszer azt adja, amit kapott, és amikor a maga helyén, egymásra figyelve szólal meg, akkor születik meg az összhang.

Közös zeneszámokkal kezdődött a program

A délelőtti programot összevont zenekari előadások nyitották meg. A több száz zenész közös megszólalása már önmagában különleges élményt jelentett. A résztvevők az Ez az a nap című darabbal kezdték a találkozót, amelyet Budai Árpád, Szilágybagosról vezényelt. Ezt újabb közös zeneszám követte, majd a program áhítattal folytatódott. A szervezők külön időt szántak a lelki alkalomra, amely a találkozó egyik meghatározó része volt. A délelőtti programban egyéni zeneszámok kaptak helyet, majd a délutáni program további egyéni és összevont zenekari szolgálatokkal folytatódott.

„Kémer híres város, csak egy kicsit sáros”

Az áhítatban Gergely Pál nyugalmazott lelkipásztor kiemelte: személyes emlékekkel kötődik a helyszínhez: mint mondta, kémeri származású, egykor ebben az iskolaépületben végezte általános iskolai tanulmányainak utolsó évét. Felidézett egy régi kémeri mondást, miszerint „Kémer híres város, csak egy kicsit sáros.”

A lelkipásztor kiemelte, a mondat egyik fele lassan elveszíti aktualitását, hiszen sokan dolgoztak azon, hogy Kémer fejlődjön és szebb legyen. A másik része azonban maradjon meg: Kémer legyen híres, de a jó dolgokról. Beszédében a település történelmét, sajátos tájszólását, vendégszeretetét, szorgalmát, valamint az énekhez és zenéhez való kötődését hangsúlyozta. A bibliai üzenetet ezekhez kapcsolva arról beszélt, hogy a közösségnek olyan dolgokról kell híressé válnia, amelyek Isten dicsőségét szolgálják.

Az áhítat során elhangzott egy másik fontos bibliai gondolat is, a 89. zsoltárból: „Boldog nép az, amely megérti a kürt szavát.” A szolgálatban a kürt bibliai jelentéséről esett szó, a magyarázat szerint a kürt hangja az istentiszteletre és ünnepre hívás, a király érkezésének jelzése, ugyanakkor a veszélyre való figyelmeztetés és a közösség egységbe hívása lehetett.

A közösség és az összefogás fontosságát hangsúlyozták

A rendezvény vendége, Seres Dénes parlamenti képviselő, több korábbi szilágysági fúvóstalálkozóra tekintett vissza, majd beszédében hangsúlyozta, hogy a mai világban különösen fontosak azok az alkalmak, amelyek az embereket egymás közelébe hozzák. Mint fogalmazott: egy zenekar működéséhez sok gyakorlásra, együttlétre és egymásra figyelésre van szükség, és ugyanez igaz a közösségépítésre is, ezért a találkozó nemcsak zenei esemény, hanem olyan alkalom, amely erősíti az összetartozást és a közösségi kapcsolatokat.

Szilágyi Róbert István, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke szintén az összhang és az összefogás gondolatát állította beszéde középpontjába. A közös zenéléshez szükséges figyelmet és együttműködést a közösségi élethez hasonlította. Ahogyan egy közös zeneszám megszólaltatásához összhangra van szükség, ugyanúgy összefogásra van szükség a magyar közösségben is. Ünnepi beszédében kiemelte a fiatalok szerepét, valamint az anyanyelv, a kultúra és az örökölt értékek továbbadásának fontosságát.

„Kémer a világ közepe”

A község polgármestere, Szabó Levente elmondta, hogy a baptista közösséghez személyes emlékek kötik, mert egykor ő maga is elsajátította a zenei alapokat a kémeri baptista közösségben. Elismeréssel beszélt a helyi baptista közösség összetartásáról, szervezettségéről és közösségépítő erejéről. Külön örömét fejezte ki amiatt, hogy ismét több száz ember gyűlt össze Kémeren egy közös eseményen. Beszédében kiemelte, hogy Kémeren hét felekezet él egymás mellett, és a közösségek közötti együttélés egyik alapja az egymás iránti tisztelet. Azt kívánta a résztvevőknek, hogy őrizzék meg ezt az összetartozást, és továbbra is vonják be a fiatalokat a közösségi életbe.

A nap folyamán egymást követték az egyéni és közös zenekari produkciók. A résztvevő települések között több szilágysági közösség mellett Szatmárnémeti, Nagyvárad, Paptamási, Magyarlóna, valamint székelyföldi baptista gyülekezetek képviseltették magukat. A zenei programban olyan darabok csendültek fel, mint a Te erőt adsz, az Engem szeret Jézusom, a Pillangó, ha lehetnék, az Útban vagyunk és a Legyen békesség, majd újabb összevont zenekari számok következtek.

A több száz zenész közös dallama bebizonyította, hogy a különböző hangszerek, emberek és közösségek akkor teremthetnek valódi összhangot, ha figyelnek egymásra, és közös célért munkálkodnak.