Két nő a férfiak éhes világában. Friedrich Schiller Stuart Mária című darabját állítja színpadra a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata Diego de Brea rendezésében. A műről, a próbafolyamatokról és a történet aktualitásáról az alkotók meséltek a szerdai sajtótájékoztatón.

Április 6-án, szombaton mutatják be a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb előadását, a Stuart Máriát. Visky András, a teátrum művészeti aligazgatója felhívta a figyelmet, hogy Friedrich Schiller 1800-ban bemutatott drámájának furcsa aktualitása van napjainkban is: a középpontban két nő áll a férfiak és a hatalmi játszmák kereszttüzében, állandóan feszegetve a kérdést, hogy vajon egy túlpolitizált világban, ahol elkerülhetetlen a bemocskolódás, megmaradhatnak-e önmaguknak és megőrizhetik-e méltóságukat.

Diego de Brea rendező elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektettek a politikai keretre. Mint fogalmazott, minden ilyen keret mögött egy nagyon intim történet áll, és amit mi politikaként értelmezünk, az már valaminek a következménye: a valóság mindig a színfalak mögött van. Elmondása szerint különösen közel áll hozzá ez a darab, mert azon ritka alkotások egyike, ahol a nőkre helyeződik a hangsúly. Pláne ritka abból a szempontból, hogy kegyetlen aktualitása van napjainkban is, hiszen a középpontban egy koholt politikai per áll, amely jól mutatja a fenyegető rendszerek azon működésmódját, hogy amennyiben nincs külső ellenség, kreálnak egyet.

Mihez kezd a nő, ha ő mindenki vágyának titkos tárgya, de senki nem menteheti meg? És mihez kezd a nő, ha senki vágyának nem ő a valódi tárgya, érdekből mégis mindenki vele van? Gyanú, kétely, bizalmatlanság, halálfélelem, óriási döntések, igazságok és igazságtalanságok, és a kérdés, hogy mi nehezebb: megöletni valakit vagy a halálba menni? Schiller drámája számtalan igen komoly és súlyos témát feszeget, nem véletlen tehát, hogy a rendező hangsúlyozta, számára mindvégig csak a színészek számítottak, minden másra csupán munkakörnyezetként tekintett. Mint mondta, az igazság mindannyiunkat fenyeget, könnyebb hazugságokban, és a jól megszokott rosszban élnünk, mint kilépni belőle az ismeretlenbe.

„Az ember nem állattá, hanem szörnnyé válik” – fogalmazott a rendező. Bár a díszletet is ő jegyzi, mint mondta, a karakterközpontúság nem enged teret a túl teátrális környzetenek, hiszen az mind csak illúzió, őt kizárólag az ember érdekli a maga puszta valóságában. Erre a gondolatra építkezett Bocskai Gyopár jelmeztervező is: elmondása szerint, bár kontrasztok vannak, a letisztultság jellemzi a színészek megjelenését.

Tőtszegi Zsuzsa színésznő, I. Erzsébet karakterének megformálója úgy fogalmazott, hogy számára nagyon nehéz beszélni erről a darabról és a próbafolyamatokról. Egy önmagával való személyes találkozásként éli meg minden nap, ezt pedig Imre Éva, Stuart Mária alakítója is megerősítette. Mint fogalmazott, Mária meg tudott maradni önmagának, ám ez komolyan elindította benne azt a gondolatot, hogy vajon ő mint ember, képes lenne-e ugyanerre. Mindkét főszereplő bízik benne, hogy a színpadon nem királynőket, hanem embereket sikerül majd megmutatniuk.

A Stuart Máriát utoljára 1971-ben Kálnoky László fordította magyarra. Gyarmati Kata dramaturg elmondása szerint megtartották a verses formát, és bár a teljes szöveget képtelenség lett volna felhasználni, a megmaradt részeken semmit nem változtattak. Mint mondta, a rendező által megálmodott világhoz éppen az a hangulat kellett, amelyet egy ilyen tömör szöveg adni képes, erre pedig Diego de Brea is ráerősített, aki úgy fogalmazott, hogy a szöveg szent, és bár teljes nem lehet, minden benne maradt, ami fontos. Nem akartak montázst csinálni belőle, sokkal inkább arra fektették a hangúlyt, hogy valamit, ami ennyire költői, hogyan lehet konkretizálni és lehozni a földre.

Schiller drámája a szó legszorosabb értelmében véve klasszikus. Ugyanarról szól ma is, amiről abban a korban szólt, amikor megíródott, és abban is, amiben játszódik. Diego de Brea úgy fogalmazott, hogy a törékenység, a tiszta szívből jövő szeretet, a megnyílás, a megtörés felvállalása ma már nem számít minőségi tényezőnek, rejtegetjük, titkoljuk, ám míg ebben a romlott világban lehet maszkot viselni, addig a színpadon nem, ezt pedig a néző is látni fogja az előadás közben.

A Stuart Mária bemutatójára április 6-án 19 órától kerül sor a Kolozsvári Állami Magyar Színház Nagytermében, továbbá megtekithető lesz április 7-én és 17-én is. Jegyeket a színház jegypénztárában vagy online vásárolhatnak.