Szophoklész görög tragédiája nyomán, az Elektra lesz az idei évad utolsó bemutatója a Kolozsvári Állami Magyar Színházban – jelentette be Tompa Gábor színházigazgató. A darabot június 13-án 20 órától játsszák a színház stúdiótermében.

A Kolozsvári Állami Magyar Színházban tartott szerda reggeli sajtótájékoztatón részt vettek a színdarabért felelős szakemberek: Nagy Botond rendező, Kali Ágnes dramaturg, Claudiu Urse zenei szakember, valamint a szereplőgárda: Albert Csilla (Elektra), Györgyjakab Enikő (Klütaimnésztra), Román Eszter (Khrüszothemisz), Váta Lóránd (Aighisztosz), Kiss Tamás (Oresztész) és Kardos M. Róbert (Oresztész nevelője).

Nagy Botond rendező elmondta, a munka során felmerült többféle változat, de végül Szophoklész Elektrája mellett döntöttek. „Számomra mindig fontos, hogy minden, ami kötődik egy címhez, egy anyaghoz, egy témához, azt körbejárjuk. Egy gyermeki vágyként mindig ott van, hogy körbeöleljük az egészet, aztán egyre haladva a kezdés fele tisztázódnak le a dolgok, hogy mit miért és hogyan alakítsunk” – osztotta meg gondolatait. Elmondta, végül közösen döntöttek úgy Kali Ágnessel, hogy Szophoklész szövege mellett döntsenek, mert az olyannyira erős, hogy nem kellett „megfűszerezni” egyéb variánsokkal. Bár a történetet megtisztították a görög mitológiai elemektől, a szöveghez nem nyúltak hozzá radikálisan. „Számomra az Elektra, félretéve a történetmesélést, akarva-akaratlanul megkérdőjelezi önmagát az ember és belső analízisre késztet” – jelentette ki Nagy Botond.

A rendező kiemelte a darab hátterét, amit Dragoș Buhagiar tervezett. Különlegessége, hogy mellőz mindenféle színházi kelléket és csak szőrméből áll, ezzel téve misztikusabbá a környezetet. Tóth Botond szerint ennek a háttérnek az energiája még különlegesebbé és látványosabbá teszi a történetet, művészi szemszögből pedig nagyon izgalmassá.

Kali Ágnes dramaturg az elmondottakhoz hozzátette, azért is döntöttek Szophoklész változata mellett, mert ez az a változat, amely a leginkább szereplőközpontú. Megemlítette: kihívás volt számára úgy átírni bizonyos részeket, hogy ne sérüljön az eredeti forma. Szerinte egy színházi darabnál a legegyszerűbb a misztikumhoz nyúlni, abban bízni, hogy az majd valamilyen módon hozzátesz a műhöz, viszont az Elektrában ennek ellenkezője történik. Az Elektrában kivették a misztikumot a történetből és a szereplőkre van bízva, hogy miképpen tudnak létezni az adott szituációban. „Abban a pillanatban, amikor kikerül abból a térből, az időből, az Olümposz bírósága alól ez a történe,t a szereplők igazsága kerül előtérbe” – jelentette ki a dramaturg.

A színdarab főszereplője, Albert Csilla elmondta, nem számított arra, hogy egy napon Elektrát kell eljátszania. „Soha semmi közöm nem volt hozzá, nem volt szimpatikus ez a nő nekem, amikor kötelező olvasmányként kellett olvasni” – vallotta be a színésznő. Hozzátette: voltak olyan időszakai, amikor nem tudta, hogy fogja eljátszani, mégis bízik a rendezőben a szerepválasztást illetően.