Miként lehet biztonságosan használni a közösségi médiafelületeket? Hogyan védhetjük meg magunkat a digitális csalástól, a like és adatlap-lopásoktól? Mikor beszélhetünk internetfüggőségről? Mit tehetünk, ha internetes zaklatás áldozata lesz a kiskorú? – Egyebek mellett ezekről is beszélt Klausz Melinda a 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten. A közösségimédia-szakértővel Botházi Mária beszélgetett.

A TikTokon már minden generáció jelen van, a koronavírus-járványnak is köszönthető az, hogy a 45 év felettiek is regisztráltak a platformra. A legfiatalabb generáció körülbelül napi 9 órát tölt internetezéssel, míg a felnőttek 6 óra 45 percet, tehát nem olyan nagy az eltérés, fejtette ki Klausz Melinda.

Azonban jelentős az eltérés a felnőttek és a fiatal generáció internethasználati szokásaiban. „Nagyon érdekes szocializációs jelenség a fiatalok körében, hogy egy kellemetlen helyzetből egyszerűen kilépnek” – magyarázta. A Z generáció a Messengeren, chatelve nőtt fel, ahol nem kell beköszönni, elköszönni, ennek pedig a való életben is következményei vannak. Például elterjedt a fiatalok körében, hogy nem jelzik a munkahelyükön, ha éppen nem akarnak bemenni dolgozni, mert úgy tanulták meg az online világban, hogy nem szükséges elköszönniük. „Régebben egy kegyes hazugsággal mentettük ki magunkat a kellemetlen szituációkból, de a fiatalok nem tanulták meg a lezáró formulákat, hiszen bármikor otthagyható egy szituáció. Ez a jelenség a munkaerőpiacon is elkezdett teret hódítani” – fejtette ki.

A legaddiktívabb platform

Már 2015-ben az volt a cél, hogy olyan keresőfelületeket találjanak ki, amelyek a sok ideig az adott oldalon tartják a felhasználót. Ehhez algoritmusokkal kellett aktívabbá tenni az emberek figyelmet, ez pedig oda vezetett, hogy a TikTok az egyik legaddiktívabb online felület lett, amelyen 10 perc alatt kiismerik a felhasználói szokásokat.

A TikTok manipulációs trükköket alkalmaz, ezért is veszélyes. Klausz Melinda felhívta a figyelmet, amikor valaki először használja a platformot, sokkal nagyobb elérést és több lájkot kap, majd 10–20 videófeltöltés után elkezd csökkenni a lájkok száma és a nézettség is. Ennek célja, hogy a felhasználó minél több tartalmat töltsön fel, közben a felhasználó azt akarja, hogy minél többen reagáljanak a videóira.

A lájkvadászat felerősödött, részben ennek is köszönthető, hogy nagyok sok erotikus tartalmat töltenek fel a tinik a TikTokra. Fontos megértetni a gyermekkel, hogy a lájkok száma nem az ő társadalmi megítélését mutatja.

Veszélyes trendek és kihívások

A TikTokot valójában a különböző kihívások uralják. Ez egyrészt azért veszélyes, mert a gyermekek nem gondolják át, hogy a legegyszerűbb kihívások is életekbe kerülhetnek, másrészt nagyon sok egészségre káros feladatot kell teljesíteniük. A szakértő ismertette, olyan kihívások terjednek a felületen, amelynek célja, hogy a kiskorúak különböző gyógyszereket vegyenek be, amelyektől hallucinálnak, ezt pedig meg kell örökíteniük és posztolniuk. Etikai és morális feszegetés is áll egyes trendek mögött. „Arra is volt eset, hogy egy fiatal a barátnője haláláról készített videós tartalmakat, gyászolta, majd közölte, hogy az egész átverés volt”. A TikTokon erősen játszanak az érzelmekkel, ez akár depresszió kialakulásához is vezethet.

Klausz Melinda kiemelte, a sok negatívum mellett oktatásra is használható a TikTok, és akadnak olyan pedagógusok, akik könyveket mutatnak be, tudományos magyarázatokkal szolgálnak, házi feladatok megoldásában segítenek. Fontos azonban, hogy ezeket a tartalmakat kreatívan kell elkészíteni, „sokszor nem az ember, hanem az ötlet számít”. Megdöbbentő adat, hogy az emberi figyelem átlagosan 8 másodperc, ezt figyelembe véve kell a tartalmakat kigondolni és új ötletekkel előállni az online világban.

Mikor beszélhetünk internetfüggőségről?

A szakértő szerint több tényezőnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy kijelentsük, internetfüggőségről beszélünk. A jelek között szerepel, hogy a személy rengeteg időt tölt a felületen, de tagadja ezt, hazudik róla, romlik a teljesítménye, kevesebb időt tölt a barátaival, vagy egyszerűen nem akar emberek között lenni.

Nagyon nehéz visszavezetni az internetfüggőt a való világba, de ez nem is olyan meglepő – részletezte Klausz Melinda, hozzáfűzve: a kisbabák már gyerekkorukban azt látják, hogy a szülő telefonozik, a gyermekek pedig leutánozzák azt, amit a felnőttektől látnak, így tanulják meg a szüleitől, hogy mi a normális.

A digitális detox jó megoldás arra, hogy eltávolodjunk az eszközöktől és a kütyüktől. „Nem vagyok annak a híve, hogy vonuljunk el egy hétre az online világból, de lehet okosan is használni az eszközöket” – fejtette ki a szakértő. Például tudatosan belecsempészhetünk a mindennapjainkba olyan órákat, amikor nem használjuk a telefont. Ezt játékosan is lehet csinálni – tanácsolja Klausz Melinda. A családi ebédnél mindenki az asztal közepére teszi a telefonját, a szülők is, és a végén az mosogat, aki először nyúl a telefonjáthoz. A szakértő szerint ez egy jó módja annak, hogy rövid időre teljesen elszakadjunk az online világtól.

Nehéz kiszűrni az álprofilokat

Az álprofilok felismerése is nagyon nehéz, a közösségi média tele van filterekkel. Az egyik legújabb filter megfiatalítja az arcunkat, ezt pedig a pedofilok ki is használják. Képzeljük el, hogy egy felnőtt kiszemeli a kiskorú áldozatát és különböző filterek használatával elhiteti, hogy ő is egy tinédzser. A kiskorú ezt el is hiszi, hiszen a pedofil még videókban is bizonyítani tudja az állítását. „Már egy évvel korábban is könnyebb volt felismerni az álprofilokat. Nagyon rafináltak ezek az emberek, előbb felmérik a potenciális áldozatot, rákeresnek, hogy miről posztol, kik a barátai, mik az érdeklődési körei, majd azokról kezd beszélgetni a kiskorúval, ami számára fontos és releváns.

Jellemző, hogy zaklatás esetén a gyermek hangulata ingadozóvá válik, romlik az iskolai teljesítménye, depressziós lesz, nem akar beszélgetni, kerüli a társaságot. Internetes zaklatásnál szembesíteni kell a zaklatót a tettével, hiszen az online térben nem látja az elkövető, hogy a másik félnek rosszul esik, amit tesz.

Ne tiltsunk, magyarázzunk

Nem szabad tiltani a gyermeket a közösségi médiafelületek használatától – hívta fel a figyelmet Klausz Melinda.  „Minden ötödik gyermek fel tudja törni a korlátozó rendszereket, amelyeket a szülők a gyerek telefonjára telepítenek”, így ez teljesen értelmetlen.

Fontos megértetni a gyermekkel, hogy semmi nem igaz a felületen. A gyerekek is hamis életkorral regisztrálnak, de már a mesterséges intelligencia is tartalmakat generál. Játékossággal kell tanítani őket, hogy egészséges kétkedésük legyen a közösségi médiában megjelenő tartalmakkal kapcsolatban.