Kedden érkezett a hír, hogy az amerikai képviselőház digitális eszközeiről letiltották a TikTok alkalmazást. Az MTI tudósítása arról is beszámol, hogy ezt az intézkedést a múlt héten elfogadott költségvetési törvény irányozza elő. A hivatalos indoklás szerint a TikTokkal kapcsolatosan biztonsági aggályok merültek fel, ami azt jelenti, hogy magas fokú kockázatot jelent a felhasználók számára.

Az amerikai képviselőház nem az egyetlen intézmény, ahol letiltják az alkalmazást, mivel a törvény hatályba lépését követően minden szövetségi intézménynek hasonlóan kell eljárnia. Ez a lépés kétségtelenül fontos mérföldkő egy régóta húzódó vitában, amely az amerikai kormányzati szervek és a TikTokot üzemeltető ByteDance techóriás között zajlik. Érdemes ezért kicsit alaposabban megvizsgálni, hogy mi áll a mostani drasztikus döntés hátterében.

A TikTok közösségi platformot talán senkinek sem kell bemutatni. Aki esetleg nem is használja, az is tudja, hogy jelen pillanatban a legnépszerűbb videós tartalommegosztó közösségi oldal, amely első körben a fiatalok körében vált rendkívül népszerűvé, ez a népszerűség pedig mára már a nagy cégeket is arra ösztönözte, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektessenek a TikTokon történő kommunikációra, mivel célközönségük jelentősebb része már nem a Facebookon, de nem is az Instagramon érhető el, hanem a szóban forgó, rövid videók megosztására alkalmas platformon. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az online kommunikáció és marketing számottevő része tevődött át a TikTokra, ez a trend pedig növekvő tendenciát mutat.

Mint minden hasonló esetben, az, hogy mi lesz sikertörténet, és mi az, ami néhány év után eltűnik a süllyesztőben, azt nagy mértékben befolyásolják az amerikai fogyasztók preferenciái. Ez a TikTok esetében sem történt másképp, ugyanis az applikáció, bár kezdetben nem aratott látványos sikert, a közelmúltban valósággal berobbant az amerikai köztudatba és hatalmas népszerűségre tett szert a tengerentúli felhasználók körében. Összehasonlításképp álljon itt egy statisztikai adat: a Facebook közösségi oldalnak kilenc évre volt szüksége ahhoz, hogy a felhasználók száma világszinten elérje az egy milliárdot, míg a TikToknak ez öt év alatt sikerült. Ez a népszerűség pedig már egy ideje értelemszerűen a hirdetésekből befolyó dollármilliárdokban is számszerűsíthető. Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy egy viszonylag régen piacra dobott „termék” – mert a TikTok már több, mint egy évtizedes múltra tekint vissza – viszonylag rövid idő alatt ilyen látványosan felívelő röppályát fusson be, a válasz napjaink vizuális és kommunikációs kultúrájának evolúciójában keresendő, erre pedig szakemberek sokasága adott már különböző válaszokat, ezért ezt itt nem is részletezném. Jelen írás témája ugyanis a jelenség egy másik vetülete, amely számos, geopolitikai és etikai kérdést vet fel, amelyek következtében a TikTok helyzete egyre bonyolultabbnak tűnik, legalábbis az Egyesült Álamokban.

Amerikai kormányzati szemszögből ugyanis a TikTokkal van egy probléma, mégpedig az, hogy a szóban forgó közösségi platform kínai. Ennek fényében pedig elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb nemzet- és kiberbiztonsági kérdések merülnek fel az applikációval kapcsolatosan, annál is inkább, hogy egyes magasrangú kormányzati szereplők részéről már korábban elhangzottak olyan – sok esetben félhivatalos minőségben tett – kijelentések, miszerint a TikTok nem más, mint egy kémszoftver, vagy az enyhébb vádak közül a leggyakoribb, hogy a felhasználók személyes adatai nincsenek biztonságban, mert a kínai szoftverfejlesztőtől ezek egyenesen a kínai titkosszolgálatok asztalán landolnak. Arról, hogy az Egyesült Államok és Kína között milyen információs háború zajlik, és ez hogyan befolyásolja a csúcstechnológiák piacát, arról a Kínai Kommunista Párt nemrég lezajlott 20. Kongresszusa kapcsán írtunk, most pedig nagyon úgy tűnik, hogy ennek a (majdnem) nyílt konfliktusnak az okán a TikTok háza táján is komolyan aggódhatnak.

Alex W. Palmer átfogó írást szentelt a témának a New York Times hasábjain, már amennyire a jelenleg rendelkezésre álló információk ezt lehetővé teszik. Cikkének címe is sokatmondó, hisz a szerző egyenesen diplomáciai krízist vetít elő a téma kapcsán – How TikTok Became a Diplomatic Crisis, azaz Hogyan vált a TikTok diplomáciai krízissé. Palmer röviden felvázolja a TikTok eddigi sikertörténetét, amelyet példákkal is illusztrál, előtte azonban már a bevezetőben világossá teszi, hogy a globálisan legnagyobb népszerűségnek örvendő, virális videós tartalmak tárházát a lekapcsolás veszélye fenyegeti az Egyesült Államokban, ami – intézményi vonalon legalábbis – épp most van folyamatban.

A helyzet természetesen korántsem ennyire egyszerű. Ugyanis a TikTokon jelenlevő amerikaiak tízmillióit a kormányzat sem hagyhatja figyelmen kívül, annál is inkább, hogy különböző helyzetekben a hatékonyabb kommunikáció érdekében maga is igénybe vette a platformot. Rob Flaherty, a Fehér Ház digitális stratégiákért felelős igazgatója maga is elismerte, hogy a TikTok megkerülhetetlen, amikor a különböző információk célba juttatásáról van szó. Tette mindezt egy olyan találkozón, amelyre többmilliós követőtáborral rendelkező TikTok-influenszereket hívtak össze az amerikai Elnöki Hivatal képviselői annak érdekében, hogy egy pontszerű probléma kapcsán lehetőleg csak hivatalos forrásból származó tájékoztatást továbbítsanak a nagyközönség felé. Erre a találkozóra idén március 10-én került sor, a szóban forgó probléma pedig Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziója volt.

A TikTok ilyen jellegű „bevetésére” viszont nem idén került először sor az Egyesült Államokban. A kormányzati szereplők már a Covid elleni oltáskampány népszerűsítésénél is influenszerek segítségét vették igénybe. A helyzet visszássága ugyanakkor, hogy azok a különböző tisztviselők, akik ezt tető alá hozták, saját szolgálati kommunikációs készülékeiken már tavaly sem férhettek hozzá a platform szolgáltatásaihoz. Itt pedig a legfontosabb kérdés nyilván az, hogy ezt a mostani lépést követi-e a közeljövőben esetleg egy még drasztikusabb, azaz előállhat-e egy olyan helyzet, amelyben az átlag amerikai állampolgár azzal szembesül, hogy többé nem használhatja az alkalmazást?

Erre a kérdésre egyértelmű válasz még nem létezik, de a jelenlegi történések fényében valószínű, hogy sok szereplőnek okoz fejfájást a körvonalazódó helyzet. Gazdasági vonalon dollármilliárdokban mérhető bevételkieséssel kell számolni minden olyan cég esetében, amelyek gyakorlatilag a termékeik népszerűsítési kampányait immár kizárólag a TikTokon bonyolítják, ezen cégek száma pedig nem kevés. Az, hogy miért lépett elő a TikTok Amerikában az első számú hirdetési felületté, a statisztikai adatok fényében teljességgel érthető, ugyanis az applikációt tavaly többen nyitották meg, mint a Google-t, ami pedig a nézettségi percek számát illeti, ennél a fejezetnél is első helyen végzett, lekörözve a YouTube-ot. Egy esetleges – bár jelenleg talán korai még ezt vizionálni – teljeskörű betiltás beláthatatlan folyamatokat idézne elő a közösségi platformok és az ezekhez szervesen kapcsolódó hirdetési és értékesítési tevékenységek terén. Más szempontból vizsgálva, ennek a történetnek mélyreható etikai vonatkozásai vannak, mert végső soron az effajta kormányzati szerepvállalás értelmezhető a szabadpiac folyamataiba való beavatkozásként, nem beszélve a felhasználók egyéni jogairól, amelyek jelentősen sérülnének, még abban az esetben is, ha jelen intézkedést esetleg a nemzetbiztonság szavatolása érdekében hajtanák végre. A Huawei kapcsán már látható volt, hogy kormányzati oldalról megvan a hajlandóság a végletekig elmenni, az az eset viszont mégiscsak más jellegű volt és korántsem érintett annyi felhasználót, mint az a TikTok esetében történne.

Ami a geopolitikai vetületet illeti, egy ilyen lépést minden bizonnyal Kína sem hagyna válasz nélkül, bár lehetséges, hogy a múlt héten elfogadott törvény maga is egy válasz részét képezi, amelyet az Egyesült Államok adott a kínai kormány kardcsörtetésére, melynek során több tucat kínai vadászrepülő és drón sértette meg Tajvan légterét. Úgy tűnik, hogy a korántsem felhőtlen amerikai–kínai diplomáciai viszony, a két ország közötti rivalizálás a soft power biztosítása érdekében bevethető csúcstechnológiákat illetően nem kedveznek a TikToknak, amely könnyen áldozattá válhat az új világrend kialakítására aspiráló Kína és az Egyesült Államok egymásnak feszülésének újabb felvonásában. Másrészt természetesen elképzelhető, hogy a platformmal kapcsolatos aggályok megalapozottak, mert arra számos múltbeli eset kapcsán derült fény, hogy amikor kémkedésről van szó, Kína egyáltalán nem riad vissza ezen praktikák alkalmazásától.

Ugyanakkor léteznek egyértelmű jelek arra, hogy végül sikerül egy olyan megegyezést tető alá hozni, amely mindkét fél számára elfogadható. Ez irányban történtek már lépések, mert – ahogyan arra Palmer is rávilágít – a Biden-adminisztráció már több mint egy éve tárgyalásokat folytat a TikTokot üzemeltető ByteDance cég képviselőivel. Az, hogy mi lesz ezek kimenetele, még a jövő titka, de van remény arra, hogy az amerikai felhasználóknak nem kell lemondaniuk kedvenc közösségi platformjukról.