Nem kevesebb mint 43 bíró teljesítette a nyugdíjba vonulás feltételeit a Temesvári Ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékeken, akik a kormány által bejelentett törvénymódosítások – amelyek a bírák nyugdíjkorhatárának emelését irányozzák elő – miatt közül 31-en már értesítették hivatalosan a hatóságokat, hogy még az év végéig élnének a nyugdíjazás lehetőségével.

A 43 érintett bíró a Temesvári Ítélőtáblán, valamint az Arad, a Temes és a Krassó-Szörény megyei törvényszéken dolgozik. További tíz bíró idén év végéig szintén jogosulttá válik a nyugdíjra – közölte az Agerpres hírügynökséggel Nadejda Oprescu bíró, a Temesvári Ítélőtábla sajtóirodájának vezetője.

Mivel egyik érintett intézménynek sem teljes a bírói létszáma, a nyugdíjazások tovább növelik a nyomást az amúgy is túlterhelt rendszerben. Egy új bírói generáció kinevelése hosszú folyamat: törvényszéki kinevezéshez legalább hét, ítélőtáblai bírói tisztséghez pedig tíz év tapasztalat szükséges – tájékoztatott a szóvivő.

A legsúlyosabb helyzet a Krassó-Szörényi Törvényszéken várható, ahol a nyugdíj előtt álló bírók száma kiemelkedően magas a létszámkerethez viszonyítva. Míg korábba, 2010–2016 között évente átlagosan három bíró vonult nyugdíjba, addig 2017 óta folyamatosan nőtt a számuk, és 2022-ben már elérte a 38-at, főként a jogszabályi változtatások körüli bizonytalanság miatt. Az utóbbi években egyébként a bírák átlagos nyugdíjazási kora is látványosan csökkent: míg 2010-ben az Aradi Törvényszéken 60 év volt az átlag, 2016-ban 62, 2021-ben már 55, 2022-ben és utána pedig alig 53,5 év.

Ezzel párhuzamosan a bíróságok egyre több üggyel dolgoznak. A legnagyobb leterheltséget a resicabányai bíróság (átlagosan 1781 ügy/bíró), a dettai (Deta) bíróság (2124 ügy/bíró), a nagyszentmiklósi bíróság (2131 ügy/bíró) és a temesvári bíróság (1512 ügy/bíró) jegyzi. A bíróhiány és a növekvő ügyteher együttese jelentős késedelmeket okozhat az eljárásokban, ami végső soron az állampolgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését is veszélyezteti – jegyzik meg a tájékoztatásban.

Nadejda Oprescu szerint a bírák nyugdíjkorhatárának 65 évre emelése nem jelent reális megoldást. Mint mondta, bár a kormány célja a korhatár egységesítése más szakmákkal, a bírósági rendszer sajátos körülményei miatt ez a lépés könnyen az ellenkező hatást válthatja ki: még több bíró választaná a korai nyugdíjat, a megüresedett állások betöltése pedig rendkívül nehézkes lenne.

A törvényszékre való előléptetéshez ugyanis hét év, az ítélőtáblára tíz év szakmai tapasztalat szükséges, miközben a tapasztalt bírák számára kiírt versenyvizsgák jelenleg szünetelnek. Ráadásul az Országos Igazságszolgáltatási Intézetbe (INM) felvett jelöltek hosszú képzési idő után kerülhetnek csak szolgálatba.

Oprescu hangsúlyozta: a nagy felelősség, a szigorú összeférhetetlenségi szabályok, valamint az ehhez képest nem megfelelő bérezés és nyugdíjfeltételek miatt a pálya vonzereje így is csökkenőben van. A bírák idős korban történő szolgálatban tartása pedig egyaránt ronthatja a teljesítményt és a közbizalmat az igazságszolgáltatás iránt.

Mivel a bírókra és ügyészekre vonatkozó új törvénytervezet még vitafázisban van, a Temesvári Ítélőtábla egyelőre nem tud konkrét intézkedéseket kidolgozni. „A gazdasági hatások felmérése a kormány feladata lenne, de erről nem kaptunk részletes adatokat. Megítélésünk szerint a javasolt intézkedések nem csökkentik a bíróságok működési költségeit. Ráadásul alig néhány hónap telt el azóta, hogy a 282/2023-as törvény már összhangba hozta a bírói szolgálati nyugdíjakat az európai követelményekkel. Az új módosítások időzítése így kifejezetten kedvezőtlen” – mondta Nadejda Oprescu.