banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

„A színháznak mindig az a feladata, hogy a jelenről beszéljen” – 75 éves a marosvásárhelyi teátrum

75 évvel ezelőtt, éppen március 10-én nyílt meg Marosvásárhelyen a Székely Színház egy Lehár-operettel, a kerek évfordulót pedig szintén zenés előadással ünnepli a Tompa Miklós Társulat. Az Egy római tragédia bemutatója kapcsán Keresztes Attila rendezőt, a társulat művészeti igazgatóját kérdeztük.

A Schöntan testvérek 19. századi bohózata, A szabin nők elrablása egyszerre villantja fel a kispolgári attitűd és a színház szatíráját. Az ő újrafordított történetüket gondolja tovább az Egy római tragédia, ami így azért is stílszerű választás a jubileumi alkalomra, mert színházi közegben játszódik.Maga a darab születési korának polgári környezetét és annak színházhoz való viszonyát, illetve magát a színházat mutatja be. A színháznak mindig az a feladata, hogy a jelen művészeteként a jelenről beszéljen, legyen a kiinduló alapja egy antik görög dráma, egy Shakespeare tragédia, egy 19. századi bohózat, vagy épp egy kortárs szöveg. A mű alaptörténetét a benne fölvetett problémákat, a szereplőket és a szerkezetét megtartva egy olyan előadást hoztunk létre, amely rólunk, a mi polgári környezetünkről, és a mi színházunkról szól” – magyarázta a rendező.Fotók: Bereczky Sándor

A Schöntan-testvérek bohózatából korábban is készült magyar nyelvű változat, a marosvásárhelyi társulat azonban új változatot készített.A korábbi magyar nyelvű szövegváltozat is tulajdonképpen egy adaptáció, amely keletkezési korához és helyéhez igazítja az eredeti bohózatot, megtartva annak lényegét. Ennek a szövegváltozatnak a születése óta jó néhány évtized eltelt, jelentősen megváltozott körülöttünk és bennünk a világ. Ahhoz, hogy valóban a mai Marosvásárhelyi nézőkhöz tudjunk szólni, és valóban magunkról tudjunk beszélni, arra volt szükség, hogy visszatérjünk a Schöntan testvérek darabjához, és magunkra formáljuk azt. Ezért fordította újra Szabó Réka a szöveget és ezt a szöveghű fordítást tekintettük kiindulási alapnak egy mai előadás szövegének megalkotásához” – mondta el Keresztes Attila. „Ezt a szöveget írtuk át, ebbe illesztettük be a máról szóló, a ma nyelvét használó dalszövegeket, amelyeket erre az alkalomra írt Demény Péter. Az átirat minden szerzője régóta Marosvásárhelyen él, ismeri a várost és a színházat, melyre előadásunk reflektál” – tette hozzá a rendező.

Az előadásban maguk a színészek alkotják a zenekart, ők szolgáltatják az előadás zenéjét, amelynek szerzője Apostolache Kiss Zénó. „Az erdélyi színházak sajátossága, hogy minden közönségréteget meg kell szólítaniuk, minden műfajt repertoárjukon kell tartaniuk. Nem volt ez másképp ezidáig Marosvásárhelyen sem, hiszen musicaltől zenés mesejátékig sokféle zenés előadást is bemutattunk. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy társulatunk tagjai közt sokan vannak olyanok, akik nem csak kiválóan énekelnek, hanem valamilyen hangszeren is játszanak, vagy épp előzetes zenei képzéssel is rendelkeznek” – mutatott rá Keresztes Attila.

A művészeti igazgató szerint a járvány és a járványvédelmi intézkedések mindannyiunk életét megváltoztatták ugyan, és folyamatosan megnehezítik a mindennapjainkat, a körülményekhez képest azonban jól működött a próbafolyamat. „Szerencsésnek mondhatom magunkat, hiszen folyamatosan próbálhattunk, egyszer sem kellett leállnunk fertőzés miatt, egyetlen alkotónak sem kellett karanténba vonulnia. Természetesen a helyzet továbbra sem nevezhető ideálisnak, de mindannyiunkat örömmel tölt el, hogy nézők előtt játszhatunk, közönségünkkel együtt ünnepelhetjük a bemutatón színházunk megalakulásának 75. évfordulóját” – fogalmazott Keresztes Attila.

A szerdán este hét órától kezdődő előadásra jegyeket a biletmaster.ro oldalon lehet kiváltani, vagy a színház jegypénztáránál. A bemutató másnapján, csütörtök este hét órakor, valamint március 26-án és 27-én este hat órakor is játsszák az Egy római tragédiát.

Kapcsolódók

Kimaradt?