Szombaton kezdődik Közép-Európa legnagyobb hagyományú régizenei eseménye, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A szakmai előadásokat, mesterkurzusokat és kísérőprogramokat is magában foglaló esemény művészeti vezetőjével, Filip Ignác Csabával beszélgettünk.

Az idei fesztivál központi témája az utazás. Hogyan alakult ez ki, miért éppen ezt a témát választották?

Pont az utazás az, ami az elmúlt évben nem volt megengedett. Nem volt lehetőség utazni, és arra gondoltunk, hogy legalább a zene szárnyain, a zene eszközével utazzunk. Nagyon sok dal is van, ami az utazásról szól. Sok rétege van ennek a témának, és az embert örökké foglalkoztatja, természetesen a régizenében is jelen van, elég a magyar irodalmat alapul vennünk és a bujdosóénekekre gondolnunk.

A 2021-es programba mennyit emeltek át a 2020-as, 40. régizene fesztiválra tervezett, de a járvány miatt végül átalakított programból?

Tavaly a fesztivál negyven évére visszatekintve döntöttünk úgy, hogy a legnagyobb együtteseket, akik már voltak az esemény vendégei, azokat fogjuk meghívni. Az összes tervezett együttest nem sikerült idénre meghívni, mert már foglaltak voltak, vagy mégsem tudták valamiért vállalni az idei utazást. Itt lesz például a szerbiai Renessaince együttes, amely állami fenntartású társulat, és nagyon rég működik, a ’60-as években alakult. Meghívtuk a bukaresti Madrigalt, akik szintén a fesztivál indulásakor is jelen voltak. Nagyjából ezek jöttek át tavalyról, és persze, vannak állandó programjaink, amelyeket idén is folytatunk.

Kapcsolódó

Csíkszeredába érkeznek korunk trubadúrjai: nemzetközi felhozatallal készül a régizene fesztivál

Egy év kényszerű online térbe vonulást követően újra a közönség jelenlétével tartják meg a Csíkszeredai Régizene Fesztivált.

Csíkszeredai Régizene Fesztivál Csíkszereda zene

Tavaly online volt követhető a programok egy része. Ebben az évben lesz-e hasonló megjelenés?

Minden programunk csak élőben követhető majd, nem lesz közvetítés. Ha már jelen lehet a közönség, akkor kihagytuk ezt a megoldást. A koncertek, a szakmai konferencia, a kurzusok és a kísérőrendezvények mindegyike személyes jelenléttel fog zajlani.

Melyek azok az együttesek, akik először lépnek fel Csíkszeredában?

Elsősorban egyéni meghívottakat lehetne említeni, de újdonság lesz a csíkszeredai Ars Pro Toto énekegyüttes fellépése is. Az együttesek javarésze visszajáró vendég, hat országból vannak meghívottaink: Románián és Magyarországon kívül Törökországból, Csehországból, Franciaországból és Szerbiából érkeznek fellépők.

Mennyire és miben jelent másfajta kihívást a fesztivál művészeti vezetőjének lenni, mint a tanszékvezetői feladatokat ellátni, oktatni, vagy éppen zenélni?

Ebben az időszakban „csúcsforgalom” van az életemben, minden percem be van osztva. Szeretek pörögni, ha fárasztó is. Ez minden évben így van, és úgy fogalmazhatok, hogy utána azért jó megpihenni.

Több mint egy évtizede látja el a fesztivál művészeti vezetői feladatait. Változott-e azóta a régizene iránti érdeklődés?

A tavalyi évben a járványhelyzet miatt nem tudjuk felmérni, milyen lett volna az érdeklődés, ha „igazi” fesztivált tartottunk volna. Van egy réteg, amelyik szereti azt, ha a zene közvetlen, intim, halk. Nagyjából ugyanis a régizene jellemzője az, hogy a korabeli hangszerek zöme halkan szólal meg. Ennek van egyfajta intimitása, közel kell menni, hallgatózni. Azt szokták mondani, hogy aki például a lantot hallgatja, egy idő után a fű növését is meghallja. Emberközeliek a koncertek, az előadó és a közönség között nagyon közvetlen kapcsolat alakul ki. Létezik a fesztiválnak egy visszatérő törzsközönsége, akik akár más városokból is ideutaznak

Hol van a helye az eseménynek Csíkszereda fesztiválkínálatában, illetve országos, vagy európai összehasonlításban?

Európában nagy keletje van a régizenének, komoly fesztiválokat szerveznek évről-évre. A Csíkszeredai Régizene Fesztiválról Csörsz Rumen István, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, valamint a Musica Historica együttes vezetője, rendszeres meghívottunk említette, hogy Kelet-Európa legrégebbi régizenei rendezvénye. Az esemény egyben fórum is, hogy a hazai együttesek találkozzanak, beszélgessenek, ötleteket cseréljenek. Van egyfajta baráti, barátkozós hangulata is a fesztiválnak, nem csak arról szól, hogy lemenjenek az előadások és mindenki megy a dolgára. Mindenki elüldögél még a városban 2-3 napot és beszélgetünk. A zenészek számára nevezhetjük régizene találkozónak az eseményt. Tudunk egymásról, személyesen ismer mindenki mindenkit, hiszen nincs olyan sok együttes az országban, számon tartjuk egymást.

Filip Ignác Csaba Kolozsvári zeneakadémiai tanulmányait Gavril Costea fuvolaosztályában végezte, kamarazene-tanára László Ferenc volt. Több nemzetközi mesterkurzuson vett részt, ahol a modern fuvola mellett a barokk fuvola, illetve furulya (blockflöte) játéktechnikáját is elsajátította. A Cantus Serenus, Amaryllis, Georgius, Codex, Collegio Stravagante és más együttesek tagjaként számos belföldi és külföldi koncerten, illetve színházi és operaelőadáson lépett fel. Furulya- és fuvolaszólistaként az ország több filharmonikus zenekarával együttműködött. Két módszertani könyve jelent meg (Furulyaiskola; Furulyamuzsika, 1998), amelyek öt új kiadást értek meg. Számos CD-, rádió- és tévéfelvételen szerepel. 1996-tól a brassói Transilvania Egyetem Zeneművészeti Karának tanára, 2001 óta tanszékvezetője. 2004-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett doktori címet. 2008 óta a Csíkszeredai Régizene Fesztivál és Régizenei Nyári Egyetem művészeti vezetője.