Ikafalvi Dienes Andor György 1913. december 18-án Kézdivásárhelyen született, a hollywoodi sztárfotózás – és nem csak – megreformálója. A sikeres fotós születésnapján a céhes városban előadást is tartottak életéről, a beharangozott szerdai plakettavató ünnepség azonban objektív okok miatt elmaradt.

A Dienes Andor emléknapot a Kovászna Megyei Művelődési Központ hozta tető alá, a Vigadó Művelődési Központ nagytermében megtartott előadáson, a világhírű fotós életéről Imreh István, a művelődési központ igazgatója beszélt.

Elöljáróban köszöntötte a jelenlévő Dienes-leszármazottakat, Jancsó Katalin helytörténészt, aki aktívan foglalkozott a fotós életével. Mint kiderült, Kincses Károly budapesti fotótörténész – a Kézdivásárhelytől Hollywoodig – André de Dienes élete és fényképei című könyv szerzője – nem tudott eljönni a céhes városba, a munkáját viszont sokat idézte az előadó, aki Dienes Andor gyerekkorától a sztárfotóssá válásáig bemutatta életét. Szerencséjük is volt: André de Dienes hagyatékát egy amerikai alapítvány kezeli, velük is sikerült felvenniük a kapcsolatot.

Különösen nagy teret kapott Norma Jeane Bakerrel (lánykori nevén Mortenson, Baker az első férje után – szerk. megj.) való kapcsolata, aki később Marilyn Monroe-ként világszerte ünnepelt dívává vált. Kétszáz dollárért szerződte le egy ügynökségtől úgy, hogy az akkor 19 éves lány még soha nem látott kamerát. Dienes megragadó természetével elbűvölő képeket „csikart” ki a lányból, akinek a karrierje is meglódult a sorozat hatására. Egy viharos este egy szállodában húzták meg magukat, ahol egy közös szobát osztottak meg és akkor estek egymás karjaiba – mesélte az előadó. A frigyből szerelem lett, Norma Jeane közölte a fotóssal, hogy elválik férjétől és akkor semmi akadálya sem lesz annak, hogy egybekeljenek. A sors másként döntött: Dienes Andor New Yorkba ment, szerelme pedig Los Angelesbe és közölte: színésznő akar lenni, így nem kötheti le magát a férfival.

Ettől eltekintve barátok maradtak, Dienes több alkalommal fotózta a dívát és akkor is mellette volt, amikor a sztárságból fakadó terhek miatt az összeomlás szélére került. A Monroe-fotók egy részét egy, az otthonát veszélyeztető hurrikán miatt a kertjében elásta, amikor újra elő kerültek, akkor kiderült, hogy nagy részük tönkrement. Viszont így is rengeteg maradt meg: amikor a halálát követően fanatikus Monroe-rajongók betörtek otthonába kétezer darab, addig soha nem látott kép került elő a szexszimbólumról és egyúttal az a levelezés is, amit a dívával folytatott, és amiből kiderült, hogy milyen belsőséges kapcsolat volt közöttük. A levelezésből megtudhattuk, hogy milyen problémákkal küzdött Marilyn, és a fotós tapintatosságára utal az, hogy az anyagot rejtegette, még a volt szerelme halálát követően sem akarta volna, hogy azokról a világ tudomást szerezzen. Végül abból az anyagból született meg a Szerelmem, Marilyn című nagysikerű, több kiadást megért könyv.

Érdekesség az is, hogy amikor Dienes először találkozott Norma Jeane-nel, az erdélyi szerelmét juttatta eszébe: ugyanaz volt a mosolya, a szemei. Krisztina, erdélyi szerelmem jutott eszembe róla – írta Dienes önéletrajzában. Hogy ki volt a rejtélyes erdélyi szerelme, azt sajnos nem sikerült kideríteni – mondta Imreh István, aki a fotós munkásságáról, úttörő tevékenységéről is beszélt a hallhatóságnak.

Az is elhangzott: az emléktábla avatását a két napja kirobbant vita miatt elnapolták, január második felében kerül ismét napirendre az, hogy hová helyezik Vetró András munkáját.

Új információk a Dienes család otthonáról

Érdekes fordulatot vett a Dienes Andor emlékplakett avatásának ügye: a hét elején egy torjai nyugalmazott tanítónő, Áda Magdolna a sajtóból szerzett tudomást a tervezett eseményről és furcsállta, hogy miért a Petőfi Sándor utcában lévő polgári házat jelölik meg. A 92 éves hölgynek első kézből voltak ugyanis információi arról, hogy Torján, az 511-es házszám alatti otthona egykoron a Dienes család hétvégi háza volt, a fotós testvérei rengetegszer keresték fel. Így több ízben jártak Kézdivásárhelyen is, ahol elmentek a szülői házba, amit 1942-ben adtak el. A házat a nagybátyjuk, Dienes Jenő adta el, erről van egy bizonylat is a telekkönyvi hivatalnál: a 2268 számú, 1942. április 4-i dokumentum szerint az ingatlant Bucs József és neje, Pál Mária vásárolta meg.

„Ahányszor itt jártak, mindig a Kossuth Lajos utcában lévő patinás polgári épületet emlegették, mint azt az otthont, ahol gyerekeskedtek. Soha nem esett szó a másik ingatlanról. Jómagam is elkísértem őket, amikor a házhoz elmentek, Andor testvére, Klári még a lakásba is bement nosztalgiázni, mi Piroskával (Andor másik testvére – szerk. megj.) az udvaron vártuk meg. Akkor a házban egy fiatal pár lakott” – mesélte el a jelenleg Kézdiszentléleken, a lányánál élő idős hölgy. A Dienes-testvérek első látogatása 1960-ban volt: akkor érkezett haza az Amerikai Egyesült Államokban élő Dienes László.

„Szénacsináláson voltunk, üzentek, hogy valaki keresi a házban lakókat. Hazamentük, egy férfi várt és azt mondta: be mertek-e engedni az udvaromra? Mondtuk, hogy persze, mire ő: nem akarom, hogy bajba kerüljetek. Nemsokára meg is jelent a milícia, a rendőrautó távolabbról figyelt minket. Laci bácsi bejött, átölelte a ház falát, sírt, mint a záporeső és elmondta: itt nőttem fel, itt éltem le életem egy részét” – mesélte a kevésbé ismert történetet.

Nem csoda, hogy az Áda családhoz ragaszkodtak: amikor Dienes Kálmán 1936-ban meghalt, akkor a családnak nagyon nehézzé vált az élete, korábban pedig az édesanyjuk öngyilkos lett, akkor Áda Magdolna apósa és anyósa karolták fel az árvákat.

„Az első, aki a jobb megélhetésért elment, az a Brassóban érettségiző Dienes Kálmán volt, a gyerekek közül a legnagyobb. Ő először Magyarországra ment, majd onnan Amerikába, és ahogy nagyobb pozícióba került, több tehetsége volt (vagyonos emberré vált – szerk. megj.) a kisebb testvéreit próbálta magához vagy Magyarországra kivillegetni. Így került ki lassan, kivitte a testvéreit is, elsőként Laci bácsit, Lajos bácsit, Lilikét, Piroskát és így tovább. Gyuri (a fotós – szerk. megj.) valahogy más volt, ő próbált függetlenül megélni, a testvéreitől is eltávolodott emiatt” – tudtuk meg.

Kapcsolódó

Emlékplakettet avatnak Marilyn Monroe kézdivásárhelyi születésű sztárfotósának

Kevésbé ismert, hogy minden idők egyik leghíresebb dívájának, Marilyn Monroe-nak a felfedezője Kézdivásárhelyen született, torjai származású volt. 

megemlékezés sztárok Dienes Andor Marilyn Monroe emlékplakett Kézdivásárhely

A hosszas beszélgetés során sok más egyébre is fény derült, Dienes Andor testvérei ugyanis édesanyjuk tragikus haláláról is meséltek Áda Magdolnának. „Akkor a ház kertje előre nyúlt az egykori mozi előtti parkig, határos volt az ottani gázkúttal. Körülbelül a mozi alatt található a házhoz tartozó kút, abba ölte bele magát egy reggel Andor édesanyja, Uzoni Zayzon Piroska 1925-ben. Piroska és Klárika azt is elmondta, hogy miért. Itt voltak a magyar tisztek, egyikkel összejött és azt ígérte, hogy elveszi feleségül. Egy hónap múlva visszajött Kézdivásárhelyre a saját feleségével, akit be is mutatott Piroskának, azt is elmondva, hogy van két gyereke. Így bánatában lett öngyilkos, kútba szökött” – mesélte Áda Magdolna, felelevenítve, hogy a sírját az anyósa gondozta, a feliratokat azzal az aranyporral írták újra, amit Amerikából Lilike és Dienes Kálmán küldött.

„Ahogy én odakerültem, én is gondoztam a sírt, nem nézhettük, hogy el van hanyagolva. Úgy gondoztam, mintha a sajátom lett volna” – magyarázta. Az is érdekes adalék, hogy a földalatti kripta – amiben eredetileg három koporsó volt – sírrablás áldozata lett, miután Zayzon Piroskát azokkal az ékszerekkel temették el, amit a halála pillanatában viselt. A Dienes testvérek egyébként Gyuriként emlegették az akkor már híres fotóst, aki a szülőföldjére nem tért soha vissza. „Mind mondták, hogy a Gyuri itt van, ott van, ezt csinál, azt csinál, de én soha nem találkoztam vele, Torján soha nem járt. Tudták, hogy mire vitte” – magyarázta. A torjai házat nyáron használta a család, a Dienes gyerekek azért kötődtek hozzá.

A fotóművész csak édesapja halálakor kereste fel Budapestet, akkor egy fotót is készített a magyar fővárosról – ez már az előadáson derült ki.