Az albumot a nagyváradi Orbán Miklós zeneszerzőként, versmondóként, gitárosként, dobosként és ütőhangszeresként jegyzi.

A járvány az élet minden területén okozott károkat, áldozatul esett neki jópár művészeti produkció is, melyek az életünket felforgató rendkívüli körülmények miatt a megérdemeltnél jóval kisebb figyelmet kaptak. Ezek közé tartozik az elmúlt évek egyik leginkább figyelemre méltó erdélyi zenei alkotása, Orbán Miklósnak A csodák esztendeje című lemeze.

A CD formájában kiadott album 17 Ady-költeményt tartalmaz, javarészt kevésbé ismerteket. A klasszikus Ady-versek közül, melyek tízből kilenc embernek az eszébe jutnak, ha a költő nevét hallják, csak a Vér és arany szerepel a válogatásban. Épp ez az egyik erénye a lemeznek, hogy nem a megszokott Ady-repertoárból merít, többek között ezért tűnik frissnek, nem okoz déjà vu érzést a hallgatónak.

A válogatás mögött nincs koncepció, árulta el Orbán Miklós, aki gitárosként, dobosként és ütőhangszeresként is részt vett az album elkészítésében. A Pe Cont Propriu, a King Bee, a Play Off, a Neurotica és az A. G. Weinberger Band korábbi tagja olvasta a verseket, egyiket a másik után, s amikor úgy érezte, hogy valamelyik megszólítja, „kiírta belőlük” a zenét. Abban sem volt mögöttes elképzelés, olcsó marketing, hogy a lemez Ady halálának centenáriumán, 2019-ben jelent meg. „Mondta valaki, micsoda jó ötlet, hogy pont most jelentetem meg. Csak néztem, s nem értettem, hogy mit beszél, eszembe sem jutott ugyanis, hogy Ady-évforduló van” – meséli a zeneszerző.

Abban, hogy pont Adyra esett a választása, volt egy jó adag sorsszerűség. „Gyerekkoromban az Ady Endre Emlékmúzeum mögött laktunk, éppen ráláttam az ablakból. Később átköltöztünk a tér másik oldalára, ahonnan elölről láttam” – meséli. Az édesanyja magyartanárnő volt, akit érdekelt és foglalkoztatott Ady, a feljegyzései között Ady-idézeteket talált. Úgy érezte, az ő emlékének is adózik azzal, hogy zenét ír a versek mellé.  

Az album műfaját nem tartja megzenésített versnek, úgy látja, hogy a „zene nem a szöveg alárendeltségében működik”. Orbán Miklós ritmikus versmondása visszafogott, nélkülözi a túlfűtött teatralitást, teret hagy a zenének, hogy az a szöveggel egyensúlyban tudjon érvényesülni, hatni.

Eklektikus stílus, magas színvonal

A lemez zenei világa eklektikus, a szerző kitűnő ráérzéssel társított különféle stílusokat a versekhez. A zenék között vannak rockos, bluesos, sanzonos és dzsesszes hangvételűek, több kompozíció, mint például a Vér és arany, A rémek hangja, a Moslék ország vagy A tarka blúz az anyagból kiragadva is megállja a helyét, „slágergyanús”.

A nagyváradi Postanalog stúdióban felvett lemez elkészítésében kitűnő muzsikusok vettek részt, elég, ha csak Călin Pop nevét említjük, aki a romániai rocktörténet jelentős együttesei közé tartozó Celelalte Cuvinte alapítója.

A versek közti átvezető szövegek szerzője Szűcs László költő, publicista, az Újvárad kulturális folyóirat főszerkesztője. Az áthallásokkal megtűzdelt betétek ihletettek, harmonikus kötőszövetei a lírai anyagnak. A csodák esztendeje színvonalát tekintve Földes László Hobó legsikerültebb verses lemezeivel (Allen Ginsberg, József Attila, Faludy György) van egy szinten, hangulatteremtő erejét tekintve Víg Mihály Ady-feldolgozásaival rokonítható.

Orbán Miklós Ady-lemeze mostanáig mindössze két előadást ért meg, melyeknek a Nagyváradi Állami Filharmónia és a váradiak által Arlusként emlegetett városi művelődési ház adott otthont. Az eredeti tervek között egy sor erdélyi és magyarországi fellépés is szerepelt, azonban a koronavírus-járvány közbeszólt. Orbán Miklós reméli, hogy a pandémia lecsengését követően ezeket sikerül majd pótolni. Időközben hozzákezdett egy új, hasonlóan izgalmasnak ígérkező anyag felvételéhez, melyből egy József Attila-lemez áll majd össze.

A csodák esztendeje Orbán Miklós második verses lemeze, a Sorbán Attila költeményeire készült Háromhold  2007-ben jelent meg.