Orbán Balázsnak, a „székely bárónak” is köszönhető a kolozsvári múzeum egyiptomi gyűjteménye

Hosszú idő után tették ismét közszemlére az Erdélyi Történeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének legértékesebb darabjait. A fiatal nő múmiája és szarkofágja, a mumifikált krokodilbébi, a macskaszobor és társaik vasárnapig tekinthetőek még meg a kolozsvári intézményben.

A május 18-án nyílt és június 18-án záró, az egyiptomi halottkultuszt bemutató kiállítás darabjai az Erdélyi Múzeum Egyesület egykori gyűjteményéből kerültek át az Erdélyi Történeti Múzeumba. A kiállítás kiemelt darabja az a szikomorfa szarkofág és a benne található női múmia, amely az 1907-1909 osztrák-magyar egyiptomi ásatáskor került felszínre és Kr. e. a II-I. századból, a ptolemaida kor második feléből származik. A szarkofág fehér alapon kék és vörös feliratai és ábrázolásai a halál utáni létre vonatkoznak, a szokásos uzeh gallér, azaz a többsoros nyaklánc az elhunyt magas rangjára is utal.

Hogy került Kolozsvárra az egyiptomi múmia?

A kiállításon mellékelt, Dr. Kóthay Katalintól, a budepesti Szépművészeti Múzeum muzeológusától idézett leírás szerint ez a szarkofág a Back Fülöp budapesti származású kairói üzletember kezdeményezte és finanszírozta 1907 és 1909 közötti ásatások során került felszínre. Az üzletember célja a budapesti egyiptomi gyűjtemény megalapozása volt. Az ásatáshoz Egyiptom Régészeti Főfelügyelőjétől kellett engedélyt kérnie, a feltárt leleteket pedig a korabeli ásatási szabályok szerint elosztották. A gamhudi és sharunai leletanyag így a kairói Egyiptomi Múzeum, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a krakkói Tudományos Akadémia múzeuma és a Magyar Nemzeti Múzeum között oszlott szét, ez utóbbi később átadta a gyűjteményt a budapesti Szépművészeti Múzeumnak.A Back Fülöp finanszírozta ásatást lengyel régész, Thaddäus Smolenski vezette. Először Sarunában tártak fel egy sírt és egy szentélyt, majd a rablóásatás során előkerült Ptolemaiosz kori koporsó hírére Gamhud temetőjének feltárására is engedélyt kértek és kaptak, ekkor már Ahmed Bey Kamal régész vezetésével, olvasható dr. Győry Hedvig, a Szépművészeti Múzeum muzeológusának leírásában.

Itt, Gamhudban mintegy 70 fa szarkofág került elő. Ezek egyike a most látható darab, amely Pósta Béla régész, az Erdélyi Múzeum Egyesület igazgatójának közbenjárására került Kolozsvárra, derül ki a kiállításon olvasható leírásból.

Orbán Balázs is hozott egyiptomi leleteket Kolozsvárra

Bár a kiállítás erre nem tér ki, az Erdélyi Történeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének egy része a Székelyudvarhely mellett született Orbán Balázs bárótól származik, aki közel-keleti utazása alkalmával Egyiptomot is érintette.

Kalandjáról az online elérhető Utazás Keleten című könyvében ír, hívta fel a figyelmünket T. Szabó Csaba ókortörténész. „Orbán Balázs 1861 előtt a közel-keleti útja során meglátogatta Egyiptomot is, ahonnan öt emléket vásárolt vagy hozott el és adományozta az Erdélyi Múzeum Egyesületnek. Utazás Keleten című többkötetes munkájában leírja például „Krokodilopolis”-i élményeit (Faiyum) ahol a beduinok olyan helyekre vitték, ahol rengeteg krokodil-múmiát látott. Nem kizárt hogy innen származik az a krokodil-múmia is, amely ma az egykori EME gyűjteményeként a kolozsvári múzeum tulajdona” – részletezte a kutató.Az Erdélyi Történeti Múzeum kiállításán többek között a halotti kultuszhoz kapcsolódó amulettek, faragott kőtábla, sólyomszobor, macskaszobor, egy nő mumifikált jobb keze és egy mumifikált pénisz is látható. Látogatható még szerdán este hat óráig, illetve csütörtöktől vasárnapig 10 és 16 óra között.

Kapcsolódók

Kimaradt?