Korabeli tárgyak, többek között egy elegáns sztereofénykép-néző kíséretében mutatja be a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum Nézőpontok. Térhatású fényképek a Nagy Háborúból című vándorkiállítását. Kolozsváron, a 11. helyszínen kedd délután nyílt meg és május 30-ig tart nyitva a kiállítás.

A Magyar Nemzeti Múzeum az első világháború kitörésének 100. évfordulóján, 2014-ben nyitotta meg a korabeli 3D-s hivatalos fényképekből és néhány magánfelvételből készült összeállítását, négy év alatt pedig számos vidéki múzeumban bemutatták az anyagot.

A borotválkozó, kenyeret sütő, ruhafestő műhely fehérítőmedencéiben fürdőző katonák láttán a mai nézőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ezek a felvételek nagyrészt propagandafelvételek, valamilyen céljuk volt vele a készítőjüknek, akárcsak ma, amikor az Egyesült Államokban nem lehet olyan fotót közölni az afganisztáni harcokról, amelyen halott amerikai katonák szerepelnek, hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, Dr. Pusztai Tamás.A címben szereplő nézőpontok a sztereofényképek kettős látószögére, az első világháborúban szembenálló felek vizuális propagandájára, illetve a magánszemélyek nézőpontjára utal, fejtette ki Bognár Katalin, a kiállítás kurátora.

A Központi Hatalmak szemszögét a Neue Photographische Gesellschaft, az Antant szemszögét a Keystone View Company korabeli válogatása mutatja be, ezeket a hátországokban élő otthon maradottak számára készítették, hogy megnyugtassák őket a front körülményeit illetően. A német gyűjteményben a halál csak az orosz katonákkal kapcsolatosan jelenhetett meg. Az amerikai gyűjtemény darabjait bőbeszédűbb, többmondatos felirattal látták el, ez általában a német hadsereg erejét, kegyetlenségét, és ezzel szemben a brit, francia, amerikai katonák bátorságát, kitartását hangsúlyozta. A német összeállításba egy magyar fotográfus, Jelfy Gyula munkái is bekerültek.

A sztereofotók népszerűségét mutatja, hogy nem csak a hivatalos propaganda fordult hozzá, hanem magánszemélyek számára is elérhető volt: Stróbl Alajosné Kratochwill Alojzia 1915-ben a budapesti Epreskertben, a Magyar Képzőművészeti Főiskola hadikórházzá alakított épületének parkjában, illetve Stróbl Alajos műtermében készített sztereofényképeket, amelyek szintén láthatóak a kolozsvári kiállításon.A kiállítás négy gyűjteményből (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár, Felvinczi Sándor magángyűjteménye, Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotóarchívuma, Stróbl Alajos Emlékhely Alapítvány) készült, a romániai múzeumokkal történő együttműködést Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója koordinálta.