A Codex Régizene Együttes érdekes programválogatással adománygyűjtő koncertet tart pénteken 18 órától Csíkszeredában, a Hunyadi János utca 20 szám alatt, a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központot – Románia első ilyen intézményét – működtető Prosperitas Vitae Egyesület javára.

A koncertről Filip Ignác furulyaművészt, az együttes vezetőjét faggattuk. Megtudtuk, az egyórás koncerten a Codex Régizene Együttes magyar főúri muzsikát fog játszani korabeli hangszertípusokon, főleg erdélyi kéziratokból, és az esten XVII–XIX. századi dalokat és táncokat hallhatunk.

Filip Ignác elárulta, a repertoár a Kájoni Kódex (XVII. század) mellett Bocskor János Énekeskönyvéből is tartalmaz dalokat. Érdekesség, hogy a csíkszentléleki székely nemes 1716. és 1739. között keletkezett verses kódex a Kriterion Könyvkiadónál 2014-ben is megjelent Csörsz-Rumen István szerkesztésében, és ez a kiadás a teljes versanyag közlését tűzte ki célul, modern, a nyelvjárási sajátosságokat tiszteletben tartó átiratban.

A péntek esti koncerten dalokat ismerhetünk meg a Pálóczi Horváth Ádám költő, író, hagyománygyűjtő (Kazinczy Klára költőnő férje, Kazinczyhoz írott levelei és egyes költeményei belepillantást engednek viszonyukba) Ötödfélszáz énekek című gyűjteményéből (1813) is, de az együttes a Sepsiszentgyörgyi Kottás Kéziratból (1753) is felelevenít dalokat.

Erre a kéziratra úgy tekint a szakma, mint az erdélyi barokk zene még sok titkot rejtő, kéziratos kottagyűjteményére. Domokos Pál Péter, a moldvai népzene és a 17–18. századi zenetörténet kutatója bukkant rá az 1950-es években Sepsiszentgyörgyön. A kézirat, amelyet lelőhelyéről nevezett el, az ő segítségével került Budapestre, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárába. A 91 lapból álló kottás kézirat világi zenedarabokat őriz hegedűre és hangszeres együttesre, három különböző kézírással. Érdekesség, hogy bár Sepsiszentgyörgyön került elő, származási területe inkább a szászok lakta erdélyi városok között keresendő: össze­írói valószínűleg német muzsikusok voltak.