Szombaton ünnepelték a Marosvásárhely melletti, gernyeszegi Teleki-kastélyt: a minden nyáron megszervezett kastélynap idén különösen vonzó gyermekprogramokkal szolgált. A barokk épület rendezvényhelyszínként is egyre népszerűbb, szeptemberben például itt szervezik meg Maros megye első kastélyfesztiválját, az Awake-et.

Szombaton egész nap nyitva állt a gernyeszegi Teleki-kastély, magyar, román és angol nyelvű idegenvezetéssel mutatták be az épület és a Teleki-család történetét az érdeklődőknek. A program változatos volt: kiállítás, műemlékvédelmi előadás, beszélgetés Teleki Nicole-lal, az erdélyi arisztokrácia történetéről szóló dokumentumfilm vetítése, régizenekoncert várta a felnőtteket, interaktív vetélkedő, bábelőadás, kézműveskedés, lovaskocsi-séta a gyerekeket.Marosvásárhelytől mindössze 15-20 kilométerre található Gernyeszegre 6 lejért visz ki a Szentgyörgy (Köztársaság) térről induló, rendszeresen közlekedő kisbusz. A kastély a falu közepén áll, naponta 10 és 18 óra között látogatható, előzetes egyeztetéssel idegenvezető is igényelhető.

Körülbelül száz évig épült a kastély, ezt és ennek költségeit leginkább a pallérmesterek elszámolásaiból lehet tudni – hívta fel a figyelmet Kiss Anna idegenvezető, aki arról is beszélt, hogy a várat, amely korábban a kastély helyén állott, II. Teleki Mihály építtette át, az a „minden Telekiek ősapja”, aki vagyont és grófi címet is szerzett a családnak, és akinek családfája a kastély keleti szárnyának emeleti folyosóján található. A 13 gyermeke közül két leszármazási ága a fontos, a Sándoré és a Mihályé, akik közül az előbbitől a református, míg utóbbitól a katolikus ág származik. 

Mostani tulajdonosa a kastélynak Teleki Kálmán, aki Brüsszelből érkezett haza és nyarait Gernyeszegen tölti, hogy kastélyát különféle rendezvények, alkotótáborok, tudományos és művészeti konferenciák, nyári egyetemek, ifjúsági táborok helyszíneként népszerűsítse, új funkciót, lehetőséget keresve a családi örökség fenntartására, működtetésére, ésszerű kihasználására.Teleki Kálmán élettörténete is regényes, hiszen miután családját kiköltöztették a kastélyból, mint tbc-re hajlamosító környezetben élő kisgyerek tért vissza a preventóriumként működő épületbe, anélkül, hogy tudott volna valamit arról, hogy tulajdonképpen saját birtokán van. Ahhoz, hogy továbbtanulhasson, gimnáziumot, illetve egyetemet végezhessen, nevet változtatott a gróf, aki végül családjával Brüsszelbe telepedett át.A játékban résztvevő gyerekek, a három évestől a 10-14 évesig, nagy lelkesedéssel keresték a parkban tartózkodó grófokat és grófnőket, akiket korabeli viseletbe öltözött önkéntes diákok jelenítettek meg. Teleki Domokost, Teleki Edinát, Teleki Lászlót, Ráday Esztert, Teleki Mihályt és Teleki Józsefet kellett megkeresni, akik közül volt aki a bejáratnál álldogált, más a tó partján, vagy az emlékműnél, a park mélyén.A gyerekek egy kis lapot kaptak, azokon a grófi nevekkel, akik kérdéseket tettek fel, vagy más próbatételeket állítottak a gyerekeknek. Például könyvvel a fejen kellett áthaladni a kis tóra vezető hídon, énekelni kellett, vagy találóskérdésre válaszolni. A grófok ezen kívül be is mutatkoztak, elmondták, hogy kik ők és mit tettek családjukért, a kastélyért, miről voltak híresek, vagy népszerűek.

Akik valamennyi próbatételt sikeresen vették, azok megkapták a grófi/grófkisasszonyi címet. A késő délutáni órákban a lovaskocsizást is boldogan próbálták ki a kicsik, illetve az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház két művésze által bemutatott Piroska és a farkas című bábelőadáson is lelkesen tapsoltak.A szombati kastélynap az erdőcsinádi Árvácska néptánccsoport bemutatójával, valamint a csíkszeredai Codex Régizene Együttes koncertjével ért véget.