Közösségi támogatással menthetők a kastélyok

Erdélyi kastélyok – hidak közösségek és kultúrák közt címmel szervezett minikonferenciát a PONT csoport szerdán Kolozsváron a decemberben (hivatalosan 18-án) ünnepelt Kisebbségek napja apropójára. Néhány fontos következtetés: a műemléképületek fenntarthatóságának titka a jó üzleti terv és a helyi közösség bevonása, a közösséget pedig a gyerekeken keresztül lehet leginkább megmozgatni.

A K+ Központban megszervezett rendezvényen az erdélyi kastélyok és kúriák fenntarthatóságáról, jövőjéről, örökségvédelemről, a műemlékek népszerűsítéséről tartottak előadást a területen dolgozó szakemberek, Oláh-Gál Elvira pedig a történelmi családok XXI. századi szerepéről kérdezte a fugadi Bánffy-kastély egyik örökösét, Bánffy Farkast.

Kastélystratégia: bevonni a közösséget

Farkas András, a PONT Csoport társalapítója, a Kastély Erdélyben program stratégiai igazgatója hangsúlyozta: az általa vezetett projekt nemcsak védeni akarja az épített kulturális örökséget, hanem funkciót is adna az épületeknek. Farkas ismertette azt a keretdokumentumot, amelyben a kastélyok, kúriák rehabilitációjának stratégiai tervét dolgozták ki. A tervet szakemberekkel állították össze, a dokumentálódás folyamatában háromszáz kastélyról és kúriáról archiváltak adatokat, fotókat. Elmondta, közösségi és intézményi hálózatban gondolkodnak, csakis így kerülhetnek vissza ezek az épületek a gazdasági- és társadalmi körforgásba. A Kastély Erdélyben stratégiai terv a közösség igényeire akar válaszolni, hosszú távú célja, hogy az ügy közösségi támogatottságban részesüljön.Hasonlóan vélekedik Raluca Bărbulescu a bukaresti Arché nonprofit szervezetet munkatársa is: a helyi közösségek nincsenek bevonva a kastélyok és udvarházak revitalizációjába. Ezen próbál változtatni az Arché egyesület több projekttel. 2008–2014 között végzett kutatások alapján létrehozták a Monumente uitate adatbázist, amely ma közösségi oldalként fejlődik tovább. Bărbulescu elmondta, hogy a vizsgálati minta nagy részét erdélyi kastélyok képezték, mivel itt találták a legtöbb létező, dokumentálható épített örökséget.

Az Arché oktatóprogramokkal is foglalkozik: idén nyári iskolát szerveztek, és interdiszciplináris műhelymunka keretében a gernyeszegi Teleki-kastély stratégiáját dolgozták ki. A kutatásról bővebb információk itt találhatóak.

Kontextusba helyezni a műemlékeket

A kolozsvári Korzo Egyesület jellemzően tematikus városi sétákat szervez, tapasztalataik azonban szélesebb körben is hasznosíthatóak. Az egyesület munkatársai, Barazsuly Viktória és Újvári Dorottya művészettörténészek elmondták, hogy a történelmi tényeket mindig valamilyen sztorival próbálják emlékezetessé tenni. Felelevenítették például az első kolozsvári mozik történetét, Mátyás király kolozsvári kultuszát, és a 19. századi szórakozási szokásokat, de városi sétát szerveztek például a Pokémon Go okostelefonos játékra alapozva is. Egy ilyen okostelefonos séta alkalmával mondta nekik az egyik fiatal résztvevő, hogy többet tanult, mint történelemórán – mesélte Barazsuly Viktória.Fontosnak tartják az interakciót is: az 1989-es forradalom kolozsvári eseményeiről szóló sétán céljuk volt párbeszédet teremteni a fiatalok és azok között, akik megélték a rendszerváltást, a Kiváltság teszi a várost? Igaz-hamis történetek a középkori Kolozsvárról című séta alatt pedig a túravezetők találós kérdésekkel teszik interaktívvá a sétát.

Gyermekeken keresztül szólni a szülőkhöz

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főosztályának ügyvezető alelnöke, a 2012-ben indult Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! program kezdeményezője és koordinátora azt tapasztalja, a fiatalokat érdekli az épített örökség, csak megfelelően kell nekik ezt bemutatni. Hozzátette, fontos, hogy a gyermekek szabad kezet kapjanak, a programban az iskolások fantáziájára van bízva, hogy az örökbefogadást pontosan hogyan értelmezik.

Hegedüs Csilla elmondta, a kezdeményezés a szórvány gondjaiból indult, de ma már Erdély nyolc megyéjében működik, 21 iskola és diákszervezet részvételével, több mint 1000 fiatal már 88 műemléket fogadott örökbe. Hegedüs kiemelte, a programnak gyakorlati eredményei is vannak: a New York-szállóval foglalkozó kolozsvári csapat hozzájárult ahhoz, hogy az épületen elkezdődtek a javítási munkálatok, az Uránia-palotát örökbefogadóknak köszönhetően pedig a polgármesteri hivatalban felmerült, hogy vásárolják meg az épületet. Az ügyvezető alelnök elmondta, az Örökségünk Őrei mozgalommá vált, mivel a gyermekeken keresztül a család többi tagjához is eljut az épített örökség védelmének fontossága.

Legfontosabb a jó üzleti terv

Virág Zsolt, a magyarországi Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos olyan kastélyokat és várakat mutatott be, amelyeket sikerült vonzó turisztikai célponttá tenni. A szakember szerint meg kell találni a megfelelő funkciót minden műemlék épületnek, a tapasztalat azt mutatja, hogy akár egy 98 lakosú település is képes sikeres pályázatokat lebonyolítani egy vár fenntartására, sok településen a kastély vagy a vár a legnagyobb munkáltatóvá vált.

Kiderült, hogy a turisták leginkább az életmódtörténeti kiállításokat szeretik és a személyzeti életforma jobban érdekli őket, mint a főúri. Virág Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiállítások, programok összeállításánál kereskedelmi szempontokat is figyelembe kell venni: ha 3 órát sikerül ott tartani a látogatót, akkor megéhezik, ha 12-őt, akkor szállásigénye is lesz, főleg, ha az ebédet pálinka- vagy borkóstolással is összekapcsolják.Veress Emőd jogász szintén a jó gazdasági terv fontosságát hangsúlyozta, kizárólag jogi megoldással ugyanis nem lehet segíteni az épületeket. Viszont felhívta a figyelmet arra, hogy kisebb kúriáknál megoldást jelenthet az időben megosztott tulajdon: 5-6 személy vagy család megegyezhet arról, hogy összedobják a pénzt a felújításra, majd különböző idősávokban használják az épületet. A különböző társulások mindenképp megoldást jelenthetnek, Romániában 2016-tól ismét lehetséges a közszféra és magánszektor társulása (PPP – parteneriat public-privat). „Nem ördögtől való dolog eladni” – tette még hozzá a jogász, arra utalva, hogy a tulajdonosnak sokszor nincs lehetősége az alapvető fenntartási munkálatok finanszírozására sem.

Bánffy Farkas szerint „nagyon sokszor probléma az, hogy egy-egy tulajdonos ragaszkodik a dolgokhoz, nem képes elengedni dolgokat, eladni dolgokat, bevonni másokat”. Több olyan épületről tud, amelyek az 1990-es évek elején még álltak, de mára már eltűntek, pedig csak bölcs tulajdonosi belátásra lett volna szükség.Ugyanakkor bölcs belátásra van szükség a műemlékes szakemberek részéről is, a műemlékes és a gazdasági-tulajdonosi szempontot össze kell egyeztetni, hangsúlyozta Bánffy Farkas. Hozzátette: volt arra példa, hogy egy műemlékes elgondolás az egész épület funkcióját tönkretette volna egy apró rész megmentése érdekében.

Bánffy Farkas, aki 2007-ben költözött Magyarországról a fugadi Bánffy-kastélyba, arról is beszámolt, hogy vannak konfliktusai a helyi elöljárókkal Fugadon, de a közösséggel jó viszonyban van, az idősebbek tisztelettel emlékeznek a családra. Véleménye szerint az, hogy a birtokukra visszaköltöző nemesi leszármazottak milyen viszonyban vannak a helyiekkel, a kölcsönös tiszteleten múlik. Meg kell találni a megfelelő hangnemet, át kell gondolni a helyzetet az adott közösség szemszögéből is - mondta.

Címlapfotó: marosújvári Teleki-kastély, fotó: Mishu Vass, kastelyerdelyben.ro

Kapcsolódók

Kimaradt?