„A világ szeme Románián van” – bemutatkozott a TIFF főzsűrije

A TIFF első- vagy második filmjüknél tartó rendezőket felvonultató versenyszekcióját öttagú zsűri bírálja el, van köztük producer, filmrendező, kritikus és hercegnő-színésznő is. Ők péntek délelőtt, a díjak kihirdetése előtt egy nappal mutatkoztak be. Mint kiderült, legjobban azért szeretnek zsűrizni, mert pár napig nagyon jó beszélgetésekben lehet részük.

A 16. TIFF fődíjáért, a Transzilvánia Trófeáért 12 film versenyez, és szombat este, a fél tízkor kezdődő díjátadó gálán derül majd ki, hogy melyikük nyerte el leginkább a zsűri tetszését. Egyelőre csak általánosságokat mondtak, de aki ismeri a felhozatalt, az elhangzottak alapján talán kitalálhatja, hogy milyen filmek állnak közel a zsűri ízléséhez.Megtudtuk, hogy Muhi András (többek között Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről című filmjének producere) 2-3 olyan filmet is látott, amelynek a rendezőjével fel fogja venni a kapcsolatot, Elizabeth Karlsen brit producernek pedig (aki olyan rendezőkkel dolgozott, mint Lone Sherfig, Todd Haynes vagy Paolo Sorrentino) nagyon bejött Az én boldog családom című grúz versenyfilm román operatőre, Tudor Panduru.

Geoff Andrew filmkritikus, a londoni BFI Southbank válogatója, a Londoni Filmfesztivál tanácsadója azt mondta, minél inkább öregszik, annál fontosabb számára, hogy egy film őszintén beszéljen az életről, a valóságról szóljon, kapcsolódjon az élethez. „Nem érdekel az eszképizmus” – fogalmazott a kritikus, a román újhullám és Cristi Puiu nagy rajongója. A román rendező Sieranevadaját tartotta 2016-ban a legjobb filmnek Cannes-ban, és az Ana, Mon Amour-t, Călin Peter Netzer filmjét a 2017-es Berlinálé legjobb filmjének. Hozzátette, hogy zsűritagként nem volt még ideje a versenyfilmeken kívül mást nézni, de nagyon várja, hogy megnézhesse például Radu Jude dokumentumfilmjét. „Jó dolgok történnek Romániában” – fogalmazott Geoff Andrew.Marian Crișan filmrendező szerint nem a történet teszi a filmet, sokkal fontosabb a személyesség. A válogatásban voltak nem túl cselekménydús, történettelen filmek is, amelyek mégis jók, mondta. Geoff Andrew is csatlakozott ehhez a véleményhez, és Fliegauf Bence Tejút című filmjét hozta fel példának. Ez egy epizodikus, szinte festményszerű film, amelynek nincs klasszikus értelemben vett cselekménye, mégis elképesztő, mutatott rá.

Arra a kérdésre, hogy valóban fontos filmgyártási központtá válhat-e Kolozsvár, ahogy azt a TIFF szervezői sugallják, többek között a reklámfilmekkel, a zsűri tagjai egyértelműen bátorító választ adtak. Clotilde Coureu, aki 1990 óta játszik a színház mellett filmben is, és már pályája elején megkapta az Év Európai Színésznője címet (egyébként pedig Savoyai Klotild, velencei hercegnő), elmondta, hogy szívesen forgatna Kolozsváron, és csak azt sajnálja, hogy a fesztivál alatt még nem volt alkalma elég romániai filmrendezővel kapcsolatba lépni.Elizabeth Karlsen szerint sokat segítene, ha Olaszországhoz, Magyarországhoz és más országokhoz hasonlóan Románia is bevezetné a visszaigényelhető adót a filmes produkciók számára. Romániában megvan a tehetség és a technikai felkészültség a nemzetközi koprodukciókra, mondta a brit producer.

Muhi András producer elárulta, már most is jó a kapcsolata a romániai filmgyártással, két fantasztikus, Kolozsváron élő romániai magyar filmest is ismer, az egyik Lakatos Róbert, egy dokumentumfilmjének, és a Karlovy Varyban díjazott Bahrtalo című játékfilmjének is ő volt a producere, a másik pedig Felméri Cecília, akinek első nagyjátékfilmjét télen kezdik forgatni. Ez utóbbi projektben Muhi Andrásnak éppen a TIFF igazgatója, Tudor Giurgiu, illetve Oana Giurgiu a romániai partnere.

A zsűri tagja Marian Crișan román filmrendező is, aki legutóbbi, Orizont című filmjét éppen Kolozsvár környékén forgatta. Mint elmondta, szerinte Erdélyben már most is lehet forgatni, de jó lenne megváltoztatni a filmtörvényt, hogy ne csak az extra lelkesedés, hanem a törvényes keret is segítse a filmeseket. Fontos lenne, ha átláthatóbbá válna a finanszírozás, és jó lenne, ha nem csak országos, hanem regionális filmalap is lenne, amit Tudor Giurgiu régóta tervez. A világ szeme Románián van, a filmrendezők díjakat kapnak, úgyhogy a politikusoknak a világra kellene hallgatniuk és támogatniuk a filmgyártást, fűzte hozzá Geoff Andrew.

Az AperiTIFF fesztiválújság pénteki számának utolsó oldalán közzétettek egy Klaus Johannisnak címzett nyílt levelet, amelyet több mint 450 filmes szakember írt alá, kérve, hogy az államfő ne hirdesse ki azt a törvényt, amellyel a parlament elvágta a filmtörvény megreformálásának útját. A filmtámogatási rendszert módosító és az Országos Filmarchívum újraélesztését lehetővé tevő 2016/91-es sürgősségi kormányrendeletet az előző, Dacian Cioloş vezette szakértői kormány elfogadta, a parlament viszont május végén hatálytalanította.

Szóba került a TIFF új, virtuális valósággal, interaktív mozival, youtube-videókkal foglalkozó új szekciója, az InfiniTIFF is. Geoff Andrew és Elizabeth Karlsen egyetértett abban, hogy valamilyen hatása biztosan lesz az új technológiáknak, de még korai megmondani, hogy mi lesz az. Nagy-Britanniában a felmérések szerint a 35-40 évesek járnak főleg moziba, a fiataloknak nincs rá pénzük és ezért inkább mobiltelefonon, számítógépen néznek filmet. Ezzel a jelenséggel valamit kezdeni kell, tette hozzá a brit producer. Clotilde Coureu elmondta, hogy ő már szerepelt a virtuális valóság technológiájával készített rövidfilmben, de nem szeretne többet, nem tűnt érdekesnek számára. Szerinte ez egy új „játék”, ami nem helyettesítheti a nagyvászon és a mozi élményét.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?