Több nép anyanyelvén csendülnek fel a legszebb karácsonyi dalok a szombat délután négy órakor kezdődő előadáson a Kolozsvári Magyar Operában. Nem marad ki a Mennyből az angyal sem, amelyről megtudtuk, hogy nem népének, hanem nyugati hatásra íródott magyar szerzemény.

Az ünnepi koncerten fellép a Magyar Opera egy éve alakult Gyermekkórusa, a Magyar Opera ének- és zenekara, Covacinschi Yolanda, Balázs Borbála, Barabás Zsuzsa, Veress Orsolya, Pataki Adorján, Rétyi Zsombor, Peti Tamás Ottó, Mányoki László énekművészek és a Paraliturgia alkotói. 

„A Magyar Opera amióta létezik, de legalábbis 1948 óta minden karácsony szombatján elődást tart, nagyon sokszor volt Diótörő, de volt János Vitéz, meg volt Ali Baba is. Az, hogy idén nem egy előadást tartunk, hanem olyan összeállítást, amelynek főszereplője a Gyermekkórus, éppen azért van, mert ha létrehoztuk egy évvel ezelőtt, akkor szerepet kell adni neki és helyzetbe kell hozni” – mondta a a Maszolnak az előadásról Szép Gyula igazgató.A több mint 150 művészt és gyermeket megszólaltató, kimondottan erre az alkalomra készült előadás zenei koordinátora Horváth József karmester, a művek jelentős részét ő hangszerelte és ő is vezényli. Először hallhatja a közönség ebben a formában például a Go Tell It On The Moutains és az Amen című spirituálékat.

Az előadás teljes programja itt olvasható.

A több nyelven felcsendülő karácsonyi dalok között részben a Paraliturgiából elhangzó részletek képviselik a magyar vonatkozást: Laczkó V. Róbert színművész, Szép Noémi Kriszta népdalénekes, Szép András zongorista és Szép Bálint hegedűs előadásában archaikus magyar karácsonyi énekeket adnak elő sajátos feldolgozásban.

Honnan ered a Mennyből az angyal?

A Magyar Opera Énekkara adja majd elő az egyik legismertebb magyar karácsonyi dalt, a Mennyből az Angyalt.

A műsorban szintén szereplő közismert Csendes éjről például számon tartja a zenetörténet, hogy szövegét Josef Mohr osztrák pap írta Stille Nacht címmel, dallamát Franz X. Gruber komponálta 1818-ban. A templom helyén, ahol először előadták a dalt, ma Stille Nacht emlékkápolna áll.

Hangulatában és keletkezéstörténetében nagyon hasonló a Mennyből az Angyal: „Valóban ez egy magyar karácsonyi, egyházi dal, ami aztán folklorizálódott. Ismereteim szerint ez az a változat, amikor a templomból jött ki a nép közé az ének. Tehát ez egy műdal, amit valószínű, kántorok, papok írhattak valamikor és aztán annyira népszerű volt, hogy folklorizálódott s ma már úgy tartjuk ezt is számon, mint egy népéneket. Számtalan ilyen dal van a magyar zenetörténetben” – mondta Szép Gyula igazgató.

A nyugati hatás egyértelműen beazonosítható a dallamban, tette hozzá. „Az biztos, hogy európai műzene hatásra keletkezett zene, a hangulata, harmonizálása nem magyaros. Ha meghallgatunk egy Bach korált, akkor arra tökéletesen hasonlít” – magyarázta.

A nyugati hatásra íródott műdalok elterjedése a nép körében nagyon jellemző az erdélyi középkorra, hívta fel a figyelmet Szép Gyula. „A középkorban Erdélyben volt egy meg nem fogalmazható folklórműhely, ahol a külföldről, főleg a nyugatról jövő hatások feldolgozódtak és ez a népzenében is nagyon élénk. A reneszánsz zenét behozták a kastélyokba, és az kiszivárgott a nép közé, így változott sajátos, önálló erdélyi kultúrává” – fogalmazott.

A Wikipédia szerint a Mennyből az angyal szerzője „nagy valószínűséggel” a XVIII. században élt boconádi plébános, Szentmihályi Mihály, a dal legalábbis szerepel az ő 1798-as énekeskönyvében. A feltételezés szerint a Heves megyei településről, az észak-magyarországi palóc vidékről terjedt el a dal az egész országban és főleg Erdélyben vált népszerűvé, ahol az ajándékokat hozó Angyalnak nagyobb kultusza volt.Szép Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy sem a Paraliturgiában szereplő népénekek, sem a Mennyből az Angyal esetében nem lehet éles földrajzi határokat húzni és beskatulyázni ezeket a zenéket. Ezt alátámasztja az is, hogy a Mennyből az Angyal nem csak Erdélyben hivatkozási pont, erre a közismert dalra utal például Márai Sándor 1956-ban íródott verse, dallamát pedig feldolgozta Dohnányi Ernő Pastorale című zongoradarabjában, amelyet 1920-ban adott elő először a budapesti Zeneakadémia koncertjén. Dohnányi művéről az Országos Széchényi Könyvtár blogján olvasható részletesebb leírás.