A temesvári magyar szórványközösséget, a kultúra, az egyház, az anyanyelv oktatásának szerepét vizsgálja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének legújabb riportkötete.

A Hol vagytok, temesvári magyarok? című kiadványt kedden Kolozsváron, a Minerva-Házban mutatták be, Rácz Évát, a MÚRE elnökét Győrffy Gábor újságíró kérdezte.A kötet a MÚRE immár hagyományossá vált nyári riporttáborának termése, a tapasztalt és kezdő újságírók, valamint a szakma iránt érdeklődők Farnas, Zsobok, Óradna, majd Radnaborberek után idén a Bánság fővárosában, Temesváron tettek kísérletet arra, hogy feltérképezzék a helyi magyar közösség helyzetét.

Rácz Éva újságíró, a MÚRE elnöke, a kiadvány felelős kiadója úgy fogalmazott, a szórvány divatos téma. Elmondta, szociológusok, politológusok, magyar nyelvészek írnak a szórványról, valamint sokan arról a nem túl biztató „jóslatról” értekeznek, hogy a szórvány fog elveszni előbb, majd a tömbmagyarságból lesz a szórvány. A riportkötet célja nyomot hagyni arról, hogy milyen volt a temesvári magyarok helyzete 2016-ban.

A MÚRE elnöke hozzátette, azzal is fontos foglalkozni, hogy az erdélyi magyar média hogyan juthat el a szórványba, valamint, hogy a helyi hírek hogyan kaphatnak helyet az országos magyar médiában. Temesváron ugyanis csak egy magyar hetilap jelenik meg, napilapot nem képes működtetni a város.

Rácz kiemelte, a kiadvány tükröt tart a temesvári szórványközösség elé – legalábbis így vélekedett a helyi közösség a Bánságban tartott könyvbemutatón. Az újságíró figyelmeztetett, a szórványkutatók azt nevezik szórványnak, amely nem képes kitermelni a saját elitjét, de ez nem jellemző sem Temesvárra, sem pedig Kolozsvárra. „A négynyelvűség inkább történelem, mint realitás” – tette hozzá Rácz, ma már nem igaz, hogy Temesváron az etnikai csoportok beszélik egymás nyelvét.

Mint az a címből is kitűnik, a riporttáborban azt tapasztalták, hogy nem, vagy alig lehet magyar szót hallani az utcákon. Kevés temesvári magyart találtak, a helyi intézményvezetőktől is azt tudták meg, ők is keresik még azt az utat, ami a temesvári magyar közösséghez vezet.

A táborral egyidőben a harmadik riporteriskolát is megszervezte a MÚRE, amelynek célja lehetőséget adni a pályakezdőknek gyakorolni, „ellopni” a szakmát a tapasztalt újságíróktól. Az egyesület jövőbeni terveiről kiderült, Winkler Gyula EP-képviselővel partnerségben részt vesz egy falu revitalizációs tervében, 2020-ig a száz fős Hunyad megyei Lozsád (Jeledinți) jövőképén dolgoznak. A projektben szociológusok is dolgoznak, az újságírók pedig riportutakat vállaltak.A keddi eseményen megnyitották a MÚRE első sajtófotó-kiállítását is, az alkotásokat a Brassaï sajtófotó-pályázatra beérkezett munkákból válogatták. A zsűri nevében Găină Dorel szólalt fel. A díjazottak listája itt elérhető. A hír- és eseményfotó, fotóriport, portré, szociofotó és dokumentarista fotó, valamint a sportfotó kategóriákban kiállított fényképeket december 20-ig lehet megtekinteni a Minerva-Házban.