A Csipike-tetralógia írójának válogatott novelláiból álló kötet a Székely Könyvtár sorozatban jelent meg, 2016-ban. A 2012-ben elhunyt Fodor Sándor kötetét a kolozsvári Györkös-Mányi Albert Emlékházban ismertették csütörtök este, az eseményen az író özvegye, lánya és unokái is jelen voltak.

A kötet Fodor Sándor 12 novelláját tartalmazza. Molnár Vilmos szerkesztő a Székelyföld folyóiratban 2007-ben megjelent interjúból idézte Fodor Sándor következő mondatát: „A tisztázatlan helyzeteket soha nem szerettem, ezeket mindig értelmezni próbáltam”, szerinte ugyanis ez a mondat lehet a kulcs az író novelláihoz.„Eljönnek a rokonok, hogy hazavigyék egy idős falusi bácsi hulláját a kórházból, már ott a szekéren a koporsó is, amikor kiderül, a bácsi él, így saját koporsójával együtt szekereztetik hazafelé. Egy szerzetes a középkorban megpróbálja Jézus tanításainak igazi lényegét belevinni a passiójátékba, amivel felháborítja a környék urát, aztán amikor a szerzetes annyira átadja magát szerepének, hogy kiszenved a kereszten, mindenki erősen be van gyulladva, mert mi lesz akkor, ha három nap múlva feltámad, s netán ítélkezni fog?”- idézte a kötet szerkesztője Fodor Sándor fordulatos történeteit.A könyvbemutatón szüleiről szóló vallomás-novelláján keresztül volt jelen Fodor Sándor, Az édesapám új ruhája című írást Rekita Rozália színművésznő olvasta fel.

Sanyi bácsi, illetve Fodor Úr alakja különböző anekdotákon keresztül is megelevenedett. Molnár Vilmos felidézte, hogy mikor Fodor Sándor a második világháborúban katonaként a magyar hadsereggel vonult vissza a Vörös Hadsereg elől, elvesztette a fél pár kesztyűjét és több héten át nyomasztotta, hogy hogy fog elszámolni a téli felszereléssel. Abszurdnak tűnhet ez az aggodalom, miközben városok pusztulnak a bombázások miatt, de a történet rávilágít a Fodor Sándorra jellemző tisztességességre: mindenkinek a rá bízott dolgokkal kell elszámolnia - mutatott rá a szerkesztő.

Fodor Sándor nem csak íróként jelentős, hanem irodalomszervezőként is sokat tett. Cseke Péter irodalomtörténész, akinek Fodor Sándor kötetéhez írt ajánlóját Rekita Rozália tolmácsolta, szövegében felidézi, hogy mikor Székelyföldről Kolozsvárra került fiatal egyetemistaként, a 35 éves, már elismert Fodor Sándor beszélgetésre hívta a Béke téri cukrászdába – fiatal írótehetségeket keresett.

Fodor Sándor volt a 2002-ben alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) első elnöke. Karácsonyi Zsolt, a szervezet jelenlegi elnöke felidézte: Fodor Úr nem csak jó szövegeket írt és szervezte az irodalmat, hanem jellegzetes szavajárásával, a „nocsak” szócskával helyzeteket volt képes irányítani, ami jelzi azt, hogy valóban jó író volt, a szavak mestere. Karácsonyi Zsolt elmondta, az EMIL 2017-ben ünnepi rendezvénnyel készül Fodor Sándor halálának 5., születésének 90. évfordulójára.Fodor Sándor 1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Rövid időn belül második válogatott novelláskötete jelenik meg: az író 85. születésnapjára 2011-ben az Erdélyi Híradó adta ki a Feltámadás elmarad című válogatást. Szintén fontos a Fodor Sándor életmű megismerése szempontjából az író özvegye, Fodor-Nagy Éva képzőművész önéletrajzi kötete, az Időutazás képekben, hívta fel a figyelmet Lövétei Lázár László, a Székely Könyvtár sorozat egyik szerkesztője.

A legalább 100 kötetesre tervezett Székely Könyvtár sorozat Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal közös könyvkiadási projektje. Eddig többek között Tamási Áron, Kányádi Sándor, Király László, Márton Áron írásait jelentették meg, az 50. kötet a novemberi marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra készül el – árulta el Lövétei Lázár László, majd hozzátette, a cél a székely szellemi termékek egységes bemutatása volt. A sorozatra elő lehet fizetni, bizonyos kötetek digitálisan is elérhetőek.