Bemutatkozott a debreceni Alföld kulturális folyóirat a Kolozsvári Magyar Napokon. Nyomtatott és online kiadványokról, magas irodalomról és popkultúráról, kultúrafinanszírozásról és a debreceniségről is beszélgetett Balázs Imre József költő, szerkesztő, irodalomkritikus a kiadvány főszerkesztőjével, Szirák Péterrel, valamint Herczeg Ákos és Áfra János szerkesztőkkel. A csütörtök délutáni eseményt az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte.

Az Alföld több évtizede működik, az 1950-es években alapították. Kulturális folyóirat, formátuma inkább kötetszerű, amit a 20. század legnagyobb irodalmi folyóiratának, a Nyugat formátuma ihletett – hangzott el a bemutatkozó találkozón.

Szirák Péter 2016 elején vált főszerkesztővé, elmondása szerint nem kellett sok mindenen változtatnia, hiszen az Alföld jó irányba halad, és ismerős csapattal folytathatta a munkát. A főszerkesztő a folyóirat négy alappillérét emelte ki: az ízlés és a műfajok tekintetében a lapra a nyitottság, a tartalmakra a minőség, a szerzőkre a hűség és kitartás, a szerkesztőség tagjaira pedig a közösségként való funkcionálás jellemző.

Az Alföld elsősorban nyomtatott kiadvány, online változata egy ideig nem volt, viszont a szintén debreceni centrumú kulter.hu szerkesztőségével kialakult egy jól működő partnerségi viszony, a portál saját platformján belül biztosít megjelenési felületet az Alföld számára. Nem véletlen, hiszen mind Herczeg Ákos, mind Áfra János a kulter.hu munkatársai is egyben. Az online felületen a nyomtatott tartalmak csak bizonyos százaléka köszön vissza, viszont a szerkesztők kiemelték, hogy vannak olyan anyagok, amelyeknek kifejezetten előnyére válik a virtuális közeg.

A lappal párhuzamosan egy tehetséggondozó műhely is működik, az Alföld Stúdió fiatal irodalomtörténészeket, írókat, költőket, kritikusokat foglalkoztat. Áfra János kifejtette, hogy a fiatalokkal való együttműködés a folyóirat esetében is fontos, a szerzői bázist folyamatosan bővíteni szeretnék fiatal írókkal, költőkkel.

Szirák tervei között szerepel, hogy a magyar nyelvű magas irodalom mellett a világirodalom és a populáris kultúra is az Alföld látókörébe kerüljön. Herczeg Ákos hozzátette: a kulter.hu is azt bizonyítja, hogy még nem alakult ki az a tudományos, kritikai nyelv, amellyel például egy krimi vagy gyermekirodalmi műfajhoz hozzá lehetne nyúlni. Szerinte tanítani kellene a populáris kultúrát, és azt, ahogyan beszélhetünk róla.

Bár a finanszírozások elérése nem mindig egyszerű, Árfa János azt reméli, hogy az Alföld egyike lesz azon kiadványoknak, amelyek a jövőben is megtartják a nyomtatott formátumot. Herczeg számára az irodalommal való foglalkozás az élethez való viszonyát határozza meg, így ő is abban hisz, hogy nem fognak ezek a kulturális kezdeményezések támogatás híján megszűnni.

A 2023-as Európa Ifjúsági Fővárosa címet megpályázó Debrecent Szirák Péter befogadónak és nyitottnak látja, ahol szellemi konfliktusok nélkül tud több dolog találkozni. Hozzátette, szerinte a város egyetlen vigasza és legjobb biznisze a könyvkultúra, hiszen a teljesen sík város a középkori arculatát elvesztette.

A szerkesztőket magánemberekként is foglalkoztatja a kultúra: Szirák Péter a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, legutóbbi megjelent kötete a Ki említ megérkezést?, amelyben a 19. század eleji és a két világháború közötti magyar útirajz-irodalmakat dolgozza fel, Herczeg Ákos az Ady Endréről szóló disszertáció továbbgondolásán dolgozik, Áfra János nevéhez pedig már több megjelent verseskötet is fűződik.