Háromórás, házi-koncertnek is felfogható évadzáró gálaműsorral szórakoztatta közönségét a Csíki Játékszín társulata pénteken. A Csíki Moziban tartott ünnepi előadáson ki-ki a színpadon kívüli „titkait”, kreatív arcát fedte fel, és átadták a gálán a társulat hagyományos díjait is.

Megköveti mindazokat, akik nem fértek be a Csíki Mozi termébe – mondta az évadzáró gálaműsor nyitányán Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. A 18. Gálának azért kellett idén a mozi kisebb termébe költöznie, mivel felújítják a színházépületet. Nem csupán új székek kerülnek a nézőtérre, de, „évtizedes álom” beteljesüléseként, a színpadra is új gépészet kerül, amiért az igazgató köszönetet mondott Antal Attila leköszönő megbízott polgármesternek, kiemelve, hogy ez a felújítás is a városvezetéssel való kiváló együttműködés példája.

Mint mondta, az előadásban a színházban dolgozók civilként mutatkoznak be: van, aki fest, zenél, fát farag, énekel, fényképez a színházi munka mellett, s „így él otthon városunkban”. Gyakorlatilag egy Ki mit tud?-szerű esten találta magát a néző, ahol rengeteg nevetéssel és sok tapssal honorálta a közönség az őszinte bemutatkozásokat, s a bemutatott zenei projekteket.

Mindjárt az elején Lőrincz András-Ernő színművészről derült ki, hogy fest – az előadás alatt pedig egy tájképet is megfestett, melyet a nézők között sorsoltak ki. Kosztándi Zsolt színművész és Szilágyi Nóra közönségszervező – Ráduly Gábor zongorakíséretével – az Orpheum-Haccacáré programjából ismertettek részletet.

Puskás László felfedte a közönségnek: a színészet mellett a lakodalmas gazda „hakni”-ját is űzi, felkérésre. Tapasztalata szerint a „lagzi-ipar” Székelyföldön nem jó irányba megy, és arra figyelmeztetett: a külcsínnél a belbecs a fontosabb. A gálán lagzi helyett egy válás násznagyaként mutatkozott be. Három néző színpadra hívásával rigmusban jelenítette meg a férjet, feleséget és a feleség régi szeretőjét. „Én vagyok a vőfély az alagút végén” – mondta Puskás László, miközben a műfaj vaskosságát fokozta, hogy az egyik színpadra szólítottat olyan jelzőkkel is illette „neje” nevében, hogy „te ámbászádor, (…) lator-matador!”… mindeközben pedig a név szerint színpadra invitált Zsigmond Barna Pál főkonzul maga volt az, aki vette a lapot Férj-szerepben.

Márdírosz Ágnes és Bilibók Attila színészek kupléját követően Parászka Miklós átadta a Kulissza-gyűrűt, amelyet a társulat tagjainak szavazata alapján idén Budaházi Attila dramaturg kapott meg. Budaházi versenytársának, Orbán Levente díszítőnek is gratulált.

 „Minden munkakörnek megvan a tekintélye. A kooperáció több, mint a konfliktus” – mondta Parászka Miklós, a színpadon kialakított „beszélgető-sarokba invitálva a nyugdíjba vonuló Bakó Ildikó művészeti titkárt, Tatár Attila ügyelőt, és elbúcsúzva az Angliába emigráló Szabó Szidónia főkönyvelőtől.

A színháznál az új évadban történő változásokat is itt említjük: Czikó Juliánna a marosvásárhelyi Spectrum Színházhoz szerződött, a szatmárnémeti társulattól pedig Sándor Anna és Kányádi Szilárd (a szatmári közönségszavazatok alapján az 2014-15-ös évad legjobb drámai színésznője és színésze) szerződött Csíkszeredába.

A gálaműsoron a továbbiakban nagy sikerrel adott elő megzenésített verseket Szabó Enikő színművész színésztársaival és meghívott zenésztársaival, Kozma Attila stand-up comedy-je pedig így summázta a romániai helyzetet: „egy szabad országban egy szabad ember azt csinál, amit szabad”.

Fülöp Zoltán színművész, kinek a fafaragás a hobbija, ezúttal rendezőként mutatkozott be Alfonzó Ványadt bácsi-jelenete kapcsán. Megismerhette a közönség Veress Albert fotósorozatát is, amelyet cigarettaszünetekben készített kollégáiról, ezzel a kísérőszöveggel: „A hivatással töltött néhány perc ára sok elvesztegetett idő.”

Továbbá szituációs játékokból nyújtottak ízelítőt a társulat tagjai, és különböző stílusú dalok előadásával lepték meg a közönséget.

Az évadban nyújtott teljesítményért járó Hunyadi László Díjat, kétfordulós szavazás után is, megosztva kapta meg Czikó Juliánna, Kozma Attila és Puskás László – a díjjal járó emlékplakettet, sorsolás eredményeképpen, hármójuk közül Puskás László vihette haza.

Nívódíjat az elmúlt évadban nyújtott teljesítményéért szintén Puskás László kapott.

Az est házigazdája, Parászka Miklós, megvonta az évad konkrét mérlegét is: 194 előadást játszott a Csíki Játékszín (előző évadban: 189-et), 7557 bérletes nézője volt a teátrumnak (előző évadban: 6854), és 49631 nézője (előző évadban: 44636). „Fő tendencia, hogy a színház fejlődik” – összegezte az igazgató, köszönetet mondva a fenntartó önkormányzatnak, a Csíkszeredában kialakult mecénási körnek, sajtónak, a tanároknak, akik a színház felé igazítják a fiatalokat, de a ruhatári önkénteseknek is.

A Csíkszereda Polgármesteri Hivatala által finanszírozott, az évad legjobb színészeinek és előadásának járó díjak megtalálásához a bérlettulajdonosok fele sem szavazott – adta hírül az igazgató, jelezve, hogy az arány javításáért tenniük kell.

A bérlettulajdonosok szavazatai alapján a Csíki Játékszín legjobb előadásai és színészei a következők:

I. Hippolyt, a lakály

II. Szemenszedett igazság

III. Ványa bácsi

I.             Kozma Attila

II.            Veress Albert

III.          Fülöp Zoltán

IV.          Puskás László

I.             Czikó Juliánna

II.            Szabó Enikő

III.          Bartalis Gabriella

IV.          Dálnoky Csilla