Németország legismertebb muszlim entellektüeljét, Navid Kermani iráni származású írót, orientalistát és publicistát tüntették ki a német könyvszakma Békedíjával.

A Frankfurti Könyvvásár zárónapján, a vasárnapi díjátadón a 47 éves díjazott arra szólította fel a Nyugatot, hogy "határozott diplomáciai lépésekkel, de akár katonai eszközökkel is" vessen véget a háborúnak Szíriában és Irakban .

"A kormányok csak akkor mozdulnak meg, ha társadalmaink nem fogadják el többé ezt az őrületet. A háborúnak csak azok a hatalmak vethetnek véget, amelyek az ellenséges hadseregek és milíciák mögött állnak, így Irán, Törökország, a Perzsa-öböl államai, Oroszország és a Nyugat" - mondta az iráni bevándorlók gyermekeként a németországi Siegenben született, ma Kölnben élő szerző, aki a menekültekről szóló riportjairól is ismert, és aki nemrég fordított irányban bejárta a balkáni menekültútvonalat.

Kermani szerint igenis le lehet győzni a legfeljebb 30 ezer fegyveressel rendelkező Iszlám Állam terrormilíciát. "Valószínűleg hibát fogunk elkövetni, bármit is lépünk az elkövetkezőkben. Ám a legnagyobb hibát akkor követjük el, ha továbbra sem teszünk semmit vagy csak elenyészően keveset a házunk, Európa kapujában folyó tömeggyilkosság ellen, történjen az akár az Iszlám Állam, akár az Aszad-rezsim részéről - mondta az író a frankfurti Szent Pál-templomban tartott mintegy 1000 fős díjátadón.  

Az 1950-ben alapított, ma az egyik legrangosabb civil kulturális  elismerésnek tekintett békedíjat hagyományosan a frankfurti nemzetközi könyvvásár zárónapján adják át a modern német demokrácia bölcsőjének számító Szent Pál-templomban, ahol 1849-ben elfogadták az első össznémet polgári alkotmányt.

Az idei ünnepségen Navid Kermani örömtelinek nevezte, hogy főleg Németországban oly sokan kiállnak a menekültekért, de szerinte ezzel együtt vitát kellene folytatni a terror és a menekültáradat okairól is. A tisztázandó kérdések közé tartozik, hogy a német politika mennyiben segítette elő a "határaink előtt" zajló katasztrófát, például azzal, hogy a Közel-Keleten a dzsihadizmust finanszírozó Szaúd-Arábia Németország legszorosabb partnere. Az író szerint a "katasztrofális" iraki vagy líbiai háborúból a Nyugatnak nem szabad azt a következtetést levonnia, hogy "népirtás esetén jobb kimaradni". 
    
A Kelet-kutató sajnálkozással állapította meg, hogy a középkorban toleráns multikulturális iszlám kultúra napjainkra kihunyt a muszlim országokban.