Megkezdődött a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt. A hamvazószerda nevét onnan kapta, hogy a böjt első napján az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).

A negyven napos nagyböjtöt a katolikus egyház feje, Ferenc pápa a római Szent Anzelm-bazilikától a Santa Sabina-bazilikáig halad bűnbánati körmenet élén kezdte szerda délután.

Ferenc pápa és az őt kísérő bíborosok a nagyböjt időszakában viselt lila színű miseruhában mentek az Aventinus-domb utcáin a két ókeresztény bazilika között. A Santa Sabina-bazilikában Ferenc pápa misét mutatott be és elvégezte a hamuszentelés és hamvazás szertartását. Az egyházfő homlokát Jozef Tomko szlovák bíboros hamvazta meg, akinek a Santa Sabina a római címtemploma. Ferenc pápa többek között két bencés és két domonkos rendi szerzetest, egy szerzetesnőt és két világi hívőt hamvazott meg.

Homíliájában az egyházfő kijelentette, a nagyböjt az emberi szív megtérésének ideje. „Ha valami nem jól megy a társadalomban és az egyházban, váltásra van szükség (...) lépjünk túl a mindennapok rutinján és kezdjünk meg egy új utat úgy, hogy kinyitjuk szemünket, fülünket, de főleg a szívünket, hogy túl tudjunk lépni saját kertünkön" - fogalmazott Ferenc pápa.  Arra kérte a hívőket, a következő negyven napban az imát, a böjtölést és az alamizsnát gyakorolják. Ferenc pápa hozzátette, a böjt ne „látszólagos" legyen, alamizsnát pedig úgy adjunk, hogy semmit nem várunk érte cserébe, ami „nem könnyű a mai adok-veszek világban".

Az egyházfő kijelentette, a mai „mesterséges" világot a cselekvés és a haszon kultúrája uralja, mely kizárja magából Istent. Az élet értékét nem a siker adja, nem az számít, hogy kívülről mi látszik, hanem az, ami bennünk van - hangoztatta Ferenc pápa. A többnyire szabadon mondott beszédében az egyházfő megjegyezte, látja, hogy egyesek mennyire küzdenek egy szűk területen a hatalomért és miközben istent játszanak, észre sem veszik, hogy ők nem istenek, hanem egyszerű teremtmények.     Ferenc pápa szokása szerint az általa Rómában használt Ford Focus típusú autóval ment át a Vatikánból a Tevere folyó túloldalán levő Aventinus-dombra.

Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!” Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik. 
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. További elnevezései: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda. (wikipédia)