Jubileumi születésnapját ünnepli a Székelyföld kulturális folyóirat Csíkszeredában. A kultúra mai helyzetéről, a lap sikeréről, a generációk találkozásáról beszélgettünk Zsidó Ferenccel, a folyóirat főszerkesztőjével.

Zsidó Ferenc, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője úgy vallja, hogy az elmúlt huszonöt évben lényegét és szerepét tekintve nem változott a kultúra, csak a hordozási felületeiben történt átalakulás. Úgy gondolja, hogy a kultúra igénye a mai emberben is ugyanúgy jelen van, akárcsak a múltban, ezáltal a jubileumot ünneplő folyóirat hasonlóképpen meg tudja szólítani az embereket ma is, mint huszonöt évvel ezelőtt.

A Maszolnak azt is elmondta, a kulturális folyóiratok jelenlétét azért tartja különösen fontosnak az erdélyi sajtóban, mert legfőképpen az ilyen jellegű lapok tudják egy kornak a lenyomatát átadni, ellentétben a napi sajtóval, amely jobban kötött az aktuális közéleti eseményekhez.

„A Székelyföld esetében az lenne a hangsúlyos, hogy az Erdélyben és Székelyföldön történő kortárs irodalomnak valamiféle lenyomatát adja, illetve azoknak a kulturális mozgatóknak a hátterét próbálja megvilágítani, illetve mindarról egy kis képet alkotni, ami mondjuk néprajz, történelem, oral history, színháztörténet, nyelvtudomány jelenleg Erdélyben” – hangsúlyozta Zsidó Ferenc.

A huszonöt éves kulturális folyóiratban nem csupán irodalom, hanem a kultúra több ága is megjelenik: kritikák, tanulmányok, illetve történelmi és néprajzi-antropológiai írások, interjúk. A főszerkesztő elárulta, hogy a belső felmérések és a visszajelzések alapján a történelem és az oral history (szóbeli történelem) rovatuk a legolvasottabb. Hozzátette, a tudomány már jó ideje ha nem is egyenrangúnak, de kiegészítő jellegűnek fogadja el az utóbbi kategóriát, ami a szemtanúk, túlélők személyes beszámolói alapján próbál valami személyesebbet és átfogóbbat nyújtani a történelemből.

„Ez a rovatunk a történelmi múlt azon fejezetével foglalkozik, amelyeknek még vannak szemtanúi, túlélői: a II. világháború, a kollektivizálás, a '89-es rendszerváltás. Ugyanakkor olyan naplókat és emlékiratokat is igyekszünk előbányászni, amelyek mondjuk a kommunizmus idején valahol egy fiókban hevertek, és ezeket az írásokat magyarázó jegyzetekkel, valamint a közelmúltból való izgalmas képekkel publikáljuk” – magyarázta a főszerkesztő.

A huszonöt éven át minden hónapban megjelenő folyóirat immár 300 lapszámnak örvend, ennek sikerességét Zsidó Ferenc a csapat elhivatottságának tulajdonítja, és büszkén említi, hogy ezen túl szerkesztőségükben neves szakemberek is munkálkodnak, kiemelve Fekete Vince költőt, Mirk Szidónia Kata néprajzkutatót, valamint Magyarosi Sándor történészt.

A főszerkesztő kiemelte: a Székelyföld kulturális folyóirat roppant lényegesnek tartja a generációk összefonódását és a fiatalok megszólítását, amelyben próbálnak is lépéseket tenni.

„Nekünk van egy tekintélyesnek mutató olvasógárdánk, stabil előfizetői közönségünk, de ez többnyire a középgeneráció és azon túli korosztályra szűkíthető le, azonban folyamatosan próbáljuk megszólítani a fiatalokat is. Akár újabb eszközökkel, mert nem biztos, hogy a fiatalok föltétlenül a nyomtatott verziót fogják olvasni, így fontosnak találjuk digitálisan is jelen lenni. Továbbá a diákok körében több ízben írtunk ki például diákpályázatot, hogy velük így is kapcsolatot létesítsünk” – fejtette ki Zsidó Ferenc.

A folyóirat október 21-én, pénteken 12 órától jubileiumi ünnepséget tart Csíkszeredában, a Székelyföld Galériában, melynek alkalmából plakáttárlattal készülnek a szervezők. Zsidó Ferenc elmondása szerint az elmúlt huszonöt év során több száz plakát készült, ebből harmincöt múltat idéző darab lesz megtekinthető a Székelyföld 25 című kiállításon. Továbbá az idei Székelyföld díjak kiosztására is sort kerítenek a születésnapi momentumon. Az idei díjazottak: Darvasi László költő, író, Budapest; Papp Attila Zsolt költő, Kolozsvár; Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató, Kolozsvár; Szabó-Biró Brigitta író, Csíkjenőfalva.