Az idei nyáron kezdték meg az első ütemben a főtér, Rózsák tere mintegy 80 objektumának részletes felleltározásával Marosvásárhely műemléki topográfiájának elkészítését – számolt be a hétfői sajtótájékoztatón Orbán János művészettörténész, projektvezető.

Ezt megelőzően, 2012-ben került sor egy olyan szakmai tanácskozásra és műhelybeszélgetésekre, ahol arról esett szó többek közt, hogy mire kell, illetve mire érdemes leginkább figyelni. A felmérést készítő csapat tagjai: Rozsnyai József, Kovács Zsolt, Mihály Melinda, Pakó Klára, Kovács Mária-Márta, Karácsony István, Oniga Erika, Barabás Kisanna, Ioan-Eugen Man, Vécsei Hunor, budapesti, kolozsvári és marosvásárhelyi szakemberek, muzeológusok, művészettörténészek, régészek, valamennyien már végeztek hasonló munkát, tapasztalattal rendelkeznek e téren.

A felmérések során minden épületről fotódokumentum készül, megörökítve az ingatlan külső-belső bejáratát, homlokzatát, udvari részleteit és belső tereit. Űrlapot készítenek valamennyi objektumról, feltüntetve az utcát, házszámot, a helyrajzi számot, műemlék kódot, az épület kategóriáját, típusát, tulajdonosát. Feltüntetik az építészettörténeti adatokat, a történeti adatokat és a művészettörténeti tudnivalókat, a feliratokat, emléktáblákat és az archív fotókat.

A munka végeredménye kötetbe kerül, de a könyv megjelenése előtt jövőtől az interneten is hozzáférhetőek lesznek az addig feltárt adatok, az elkészült felmérések, kutatások eredményei.

Erdélyben Marosvásárhely az egyedüli város, ahol ilyen jellegű kezdeményezés megvalósításába kezdtek.

A sajtótájékoztatón jelen volt Entz Géza magyarországi műemlékvédelmi szakember, aki összefoglalta, mit is jelent a műemléki topográfia, mire kell tekintettel lenniük a szakembereknek, milyen célt és milyen közösséget szolgál. Mint fogalmazott, olyan tudományról van szó, amely egyszerre szólítja meg a tudományos közösséget és azt az olvasóközösséget is, amelyet érdekel egy-egy régió, ország épített öröksége. Ugyanakkor azt a célt is szolgálja, hogy felhívja a figyelmét a szakembereknek, az utcai járókelőknek, a tulajdonosoknak egy-egy értékre, annak védelmére. „Míg Európa keleti felében új dologról van szó, Nyugat-Európában ez már két évszázados múltra visszatekintő gyakorlat” – magyarázta.