Mikházán vitte színpadra Móricz Zsigmond kevésbé ismert drámáját, a Boszorkányt Török Viola rendezésében a Csűrszínház. A darabot az 1939-es ősbemutatót követően, aminek Pécs volt a helyszíne, a ’70-es években tűzte műsorára a sepsiszentgyörgyi színház, azóta nem játszották – magyarázta a maszol.ro-nak a rendező.

Este kilencre hirdették meg a kezdést, tehát kilenc óra tíz perckor meg is kezdődik az előadás – mondta érdeklődésünkre Vajda György újságíró kollegánk, a mikházi események egyik szervezője, a színházjegyek árusítója, a helyfoglalás lebonyolítója.

Nyolckor Mikházán vagyunk, cseperegni kezd az eső, de ijedtségre nincs ok, a Csűrszínház épülete úgy is megvéd az esőtől és a széltől, esetleg a kert végében, a színészeknek készülő bográcsgulyásba eshet bele az eső, ami aztán végül elmarad.

Gyűlnek az emberek, már egy órával a kezdés előtt, de még a „terembe” nem lehet bemenni, a szárított növényekből készült függöny elzárja az utat a kíváncsiskodók elől. Bent Török Viola az utolsó utasításokat, vagy inkább biztatásokat adja a színészeinek, a díszleteken igazítanak még, a lámpákat próbálgatják.

Miért épp a Boszorkányt választotta? – kérdem a rendezőtől, aki a tavalyi előadást is rendezte. Elmondja, hogy mindig olyan darabot keres, amely illik a környezethez, amely egy kicsit meseszerű, varázslatos, misztikus. Móricz Zsigmondnak ezt a darabját alig játszották, talán azért, mert eredetileg 21 szereplős, talán mert nem a legnagyobb tisztelettel és pátosszal közelít Erdély nagy történelmi személyiségeihez. „Én a lényegre koncentráltam, Báthori Anna és Bethlen Gábor szerelmére, az ő történetükre” – magyarázza Viola és hozzáfűzi, hogy Móricz az Erdély trilógiából vett ki egy részletet, azt írta át színpadra, úgy hogy azon majdnem semmit sem változtatott, a darab mégis más, a történet másképp alakul. Az a kérdés, ami elhangzik az előadásban is, hogy „kit tartotok boszorkánynak?” – mottója is lehet a drámának, hiszen azt tartják annak, aki okosabb is, ismeri a titkokat, több tudás, információ birtokosa, aki valamiképpen eltér az átlagostól, akinek a kincseit el akarják venni.

A szereplők kiválasztásánál az vezérelte a rendezőt, hogy Báthori Anna alig 23 éves, Bethlen Gábor is fiatal még szerelmi történetük idején. Ezért Szélyes Ferenc kivételével valamennyien fiatal, pályájuk elején levő, frissen végzett színészeket foglalkoztat. Szélyes azt a püspököt játsza, aki mentalitásával a betokosodott törvényt képviseli, a közvéleményt, a hatalom egyik kiszolgáló képviselőjét. Vele kerül szembe a fejedelem, aki szintén a hatalom képviselője, de elismeri, hogy a politika szükséges, nem lehet másképp.

A darab előbemutatóját csütörtökön tartották, akkor többnyire a mikháziak és a környékbeliek ültek be a szárított növényekkel díszített nézőtérre, a pénteki bemutatón pedig marosvásárhelyiekkel és távolabbról érkezőkkel telt meg a terem. A szakmabeliek sem maradtak távol, színészek, rendezők érkeztek, de a politikusok, közéleti személyiségek, vállalkozók is kíváncsiak voltak a különleges hangulatú előadásra. A nézők soraiban többek közt Kincses Elemér rendező, Kallós Zoltán néprajzgyűjtő, Pataki András rendező, a soproni Petőfi Színház igazgatója, Frunda György politikus ült.

Az előadás szombaton 21 órai kezdettel látható ismét a Csűrszínházban. Színre lép: Kiss Bora Zsuzsanna, Boros Csaba, Szélyes Ferenc, Rițiu Ilka Krisztina, Kinda Szilárd és Moréh Boglárka. A zenét szerezte Könczey Árpád, a koreográfus Benő Barna, díszlet- és jelmeztervező Szélyes Andrea.