Még két év áll a marosvásárhelyi önkormányzat rendelkezésére az 1600-as években épült vár és a vár területén található korabeli épületek felújításához, egy korszerű idegenforgalmi, kulturális központ létesítéséhez. A közel harminc millió lej értékű munkálatokhoz 2010 októberében kezdtek hozzá, és a tervek szerint 2014 májusában készülnek el.

A vár felújításának költségeihez az Európai Unió 18,8 millió lejjel járult hozzá, a román kormány 2,8, az önkormányzat 7,5 millió lejjel. A renoválás során lebontanak egy 1950-es években épült katonai raktárat, amelynek a helyére egy üvegkupola kerül, ott a turisztikai információs iroda és egy multimédiás központ kap helyet.

A többi épületet nem bontják le, csupán felújítják, hogy a képzőművészeti tárlatoknak, a múzeum különböző részlegeinek, színházaknak, kulturális rendezvényeknek, konferenciáknak korszerű helyet adjon – mondta a maszol.ro-nak Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója, a városi önkormányzat képviselője.

Visszaállítják az északi kaput

Soós Zoltán érdeklődésünkre elmondta, a vár Vársétány felőli bejárata mellett rátaláltak az eredeti, az 1650-es években épült északi kapura. „A város lakói kérték az akkori város vezetőségétől, hogy nyissanak egy kaput az északi oldalon, mert a szőlei, a Nagyhegyszőlő, a mostani Somostető és a termőföldek innen könnyebben megközelíthetők, az új kapu megkönnyítené a termék behordását, nem kellene körbekerülni a várat.” – idézi a múltat a régész.

Az 1660-as évekre el is készült az északi kapu, amiről csak most, a feltárások során derült ki, hogy ez egy egész védelmi rendszert szolgált, nem csupán egy újonnan nyitott fakapu készült a várfalban. „Hiszen a kapuk a leggyengébb pontjai mindig a védelemnek.” – teszi hozzá a szakember. A jelenleg is tartó feltárást követően visszaállítják a kaput eredeti formájában, az egykori vizesárokkal együtt.

Felszínre került a legrégebbi polgárház

A vár területén folyó kutatások eredményeit sorolva, a múzeumigazgató beszámolt az egykori ferences kolostor szomszédságában, a vártemplom mellett felszínre került 16. századi polgárházról is, amely a legkorábbi lakóház, amit sikerült Marosvásárhelyen, a várban feltárni. Ugyanis vannak korábbi lakóházak a mostani Bolyai tér környékén, de a várban ez a legkorábbi. A korabeli ház feltehetőleg egy bronzművesnek a háza, legalábbis a leletanyag alapján ezt feltételezik a történészek.

A lelet bizonyítéka annak, amit az oklevelekből már tudtak, vagyis hogy létezett egy Kozma utca a vár területén, amit a vár építésekor részben el kellett bontaniuk. A feltárt házzal párhuzamosan előkerült egy másiknak is a maradványa, ami arra engedi következtetni a szakembert, hogy az egykori Kozma utcának a keleti oldalára bukkantak rá.

„Ilyen módon sikerült végre egy középkori utcáját azonosítani Vásárhelynek.” – fogalmazott a régész, hozzátéve, hogy tervezik visszaépíteni a lakóházat, amelyben egy a korabeli technikával felszerelt kovácsműhelyt is berendeznek.

Újabb ásatások következnek

A Szabók bástyája melletti téren egy amfiteátrumot terveznek megépíteni, a helyszínt elő is készítették, de az igazgató szerint az idén nem kezdenek hozzá, ugyanis több 17. századi lakóháznak a nyomai kerültek elő, és amíg azok nincsenek feltárva, addig az építkezés nem indulhat be. Illetve a leletek függvényében még módosulhat is a terv, akár az is elképzelhető, hogy egy másik helyszínt javasolnak az amfiteátrum számára.

A színpadot, ahol gyakran tartottak koncerteket, már lebontották. Ez az igazgató szerint azt is jelentheti, hogy a várból végre kikerülnek azok a „kulturálisnak” mondott rendezvények, amelyek nem illettek be a vár környezetébe, hangulatába. Mivel a hely egy zártabb tér, jobban megfelelne az amfiteátrumnak is. A Szabók bástyája szomszédságában pedig további polgári házak rekonstrukcióit végezhetik el, akár pékséget, keramikus műhelyt rendezhetnének be, illetve mindazokat a jellegzetes mesterségeket bemutatnák, amelyeket a 17. századi városban műveltek.

Ne legyen a városnapok helyszíne a vár

Soós Zoltán mint testületi tag elmondta, még távol van a következő évi városnapok megszervezése, de a tanács szándékai között az szerepel, hogy csak kisebb rendezvényeknek, kulturális jellegű eseményeknek legyen helyszíne a vár. „Családiasabb, közvetlenebb hangulatot kellene teremteni, színházi előadásokkal, kézműves vásárral, kiállításokkal és nem a mindenféle bódéval megtöltött zsibvásárt szervezni, amit vásárhelyi napoknak neveznek.” – mondta az igazgató, városi tanácsos. {loadposition kmn}

A felújítási munkálatok elkészültével nagyon fontos volna parkosítani, egy komoly angolparkot kiépíteni, hogy ne a gyomok és a mindenféle kavicsozások, hirtelen beavatkozások nyomai maradjanak, ami nagyon sokat ront a vár arculatán. De rendezni kell a vár működési elveit is, létrehozni erre egy új igazgatóságot, amely kimondottan ennek szól, ezt fogja kezelni, annak a függvényében, hogy milyen szabályozások lesznek, olyan szakember irányításával, aki műemlékvédelemhez is és kultúrához is ért, és érzi-érti a vár lényegét – tette hozzá Soós Zoltán.