A komplex társadalmi, politikai és gazdasági összefüggésrendszer vázolása nélkül nem lehet megérteni Nicolae Ceaușescu hullámzó magyarságpolitikáját, és azt sem, hogy mi vetett véget harminc évvel ezelőtt, 1989-ben az „Aranykorszaknak”. Ennek az összefüggésrendszernek a strukturált bemutatására vállalkozik a Magyarok Romániában – száz év történelem című dokumentumfilm-sorozat hetedik része, amelyet szerda este mutattak be a kolozsvári Vallásszabadság Házában.

A Magyar Autonóm Tartományról szóló rész után Gheorghe Gheorghiu-Dej 1965-ös halálánál veszi fel a szálat a Vig Emese rendezte sorozat. Ekkor lesz a Román Kommunista Párt első titkára Nicolae Ceaușescu, aki először nyit a magyarok felé, hogy megszilárdítsa támogatottságát, eltávolodik a Szovjetuniótól – 1968-ban a keleti tömbhöz tartozó országok vezetői közül egyedüliként elítéli Csehország megszállását –, gazdaságilag nyit a Nyugat felé, 1971-ben viszont meghirdeti a „kis kulturális forradalmat”, leépíti a magyar intézményeket, társadalmi homogenizációra törekszik, a külföldi államadósság erőltetett visszafizetésével és megalomán projektjeivel pedig az 1980-as évek közepére nélkülözésbe sodorja a lakosságot. A diktatúra leépülésének első jele az 1977-es Zsil-völgyi bányászsztrájk, a rendszerváltásra azonban még 1989 decemberéig várni kell, amikor a Tőkés László református lelkész kilakoltatása ellen tiltakozók lángra lobbantják a forradalmat.A korszak „látszatszabadsággal” kezdődött a romániai magyar közösség számára: 1968-ban megalakult a Kriterion könyvkiadó, a Román Televízió magyar adása, a bukaresti hungarológiai tanszék és a Petőfi-ház. A magyar elitet kettős identitás jellemezte: a párthűség keretei között szolgálták a magyar közösséget, ápolták és építették a magyar identitást. A politikai és kulturális kettősség egyik ikonikus alakja Domokos Géza, aki a Kriterion kiadó vezetőjeként kiterjedt kapcsolati hálójával a magyarság érdekképviseletét is ellátta, például oktatási ügyekben.

A magyar intézményeket az 1970-es évek elején kezdték leépíteni, párhuzamosan a városok lakosságának etnikai arányát megváltoztató urbanizációval, a magyar oktatás ellehetetlenítésével. 1984 volt az újabb fordulópont, amikor a korábbi magyar-szocialista kettős identitás, az együtt élő nemzetek ideológiája már nem működött, az 1968-as magyar értelmiségi elit marginalizálódott, a magyarságot mintha már asszimilálni se akarták volna. A hetvenes-nyolcvanas évek új magyar értelmiségi generációja szamizdat-kiadványokat szerkesztett, nemhivatalos hírirodát működtetett.

A Novák Csaba Zoltán történész forgatókönyve alapján készült dokumentumfilm a magyarságpolitika alakulásával párhuzamosan a gazdaságpolitika alakulását is követi, rávilágít például arra, hogy hogyan varrta a lakosság nyakába az államadósság törlesztését nem csak Ceaușescu, hanem Románia hitelezője, a Nemezetközi Valutaalap (IMF). Stefano Bottoni történész idézi az IMF akkori álláspontját, amely szerint Románia lakosságának 15 százalékos életszínvonal-csökkentése „még belefér”, ugyanis az emberek hozzá vannak szokva a szegénységhez. Az 1980-as évek közepének kilátástalanságát a kutató szerint annak köszönhette Románia lakossága, hogy Ceaușescu szabadulni szeretett volna a nyugati hitel okozta kötöttségektől, a fejadag-rendszert és a meghamisított statisztikákat, a papíron túlteljesített ötéves terveket pedig annak, hogy a rendszer – diktatúra lévén – nem vallhatta be, hogy hibázott, túlköltötte magát az olyan megalomán projektekkel, mint a Nép Háza, a Transzfogarasi út, vagy a Duna-Fekete-tenger csatorna.    

A film tulajdonképpen a korszak magyarságpolitikájával kapcsolatos történeti kutatás jelenlegi állását tükrözi, mondta a bemutatón Novák Csaba Zoltán. A mikrotörténeti perspektíva oral history módszerekkel való feltárására még nagy szükség lenne, és ebben az egyetemeknek, múzeumoknak is nagy felelőssége van, hangsúlyozta a történész. Horváth István szociológus hozzátette, az „Aranykorszak” társadalomtörténeti vonatkozásait azért is fontos lenne minél hamarabb feltárni, mert ezek a jelenre is kihatással vannak: nemsokára nyugdíjba megy például a hatvanas évek végén született „dekrétumgyerekek” generációja, ami teljesen felboríthatja az államháztartást.

Az RMDSZ és az Iskola Alapítvány megrendelésére készült Magyarok Romániában – száz év történelem című dokumentumfilm-sorozat eddig elkészült részei megtekinthetőek az RMDSZ Youtube-csatornáján.