Határon átnyúló projekt keretében újul meg a nagyváradi színház színpada, hang- és fénytechnikája, Debrecenben pedig kulturális inkubátort alakítanak ki az előadóművészetek számára.

Jó ütemben halad a nagyváradi színház színpadának cseréje, és a szükséges hang- és fénytechnikai berendezések egy részét is megvásárolták már, derült ki hétfőn a ROHU 445 Román-magyar határon átnyúló kulturális inkubátor az előadóművészetek számára című projekt Nagyváradon megtartott nyitókonferenciáján. A projekt vezetője a Debreceni Csokonai Színház, partnerei a nagyváradi Szigligeti Színház és Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata.Az egybegyűlteket elsőként Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója köszöntötte, aki elmondta, a jelenlegi munkálatok kiegészítik a színház 2011-es külső és belső felújítását, és köszönetet mondott Elvira Rîmbunak, a Regina Maria Színház vezetőjének is a bizalomért, hiszen a két társulat közösen használja az épületet. A szükséges szerződéseket július 17-én írták alá, a munkát a Drum Asfalt Kft. végzi a Trameco Rt.-vel és az Energolux Impex Kft.-vel közösen. Az utóbbi két cég képviselői, Alex Ienciu és Vernes András később elmondták, hogy a forgószínpad alapját már kiöntötték, és beszerezték a hang- és fénytechnikai berendezések egy részét, ezeket a vezérlőhelyiségből tudják majd kezelni a technikusok. A főigazgató azt is elmondta, a 7,4 millió euró értékű projektből a Szigligeti Színház része 1,029 millió euró, ennek 80 százaléka az EU-s, 12,2 százaléka az állami támogatás, a színház önrésze 7,72 százalék, illetve a nem elszámolható költségeket is ők fedezik.

Debrecenben is fejlesztenek

„Kulturális intézményt építeni misszió” – fogalmazott Gemza Péter, a debreceni Csokonai Színház főigazgatója, aki elmondta, olyan kulturális inkubátort hoznak majd létre Debrecenben, amely lehetővé teszi, hogy az előadóművészetek terén közös értéket teremtsenek. Három fő irányba indulnak el, úgy mint az amatőr színházak feltérképezése, az előadáscserék és szövegkönyvek fordítása, illetve a két régióban alkotó színészek fejlesztése, tette hozzá.

A két megye, Bihar és Hajdú-Bihar vezetése a kulturális stratégiai projekt keretében a megyeszékhelyeik kulturális életének fejlesztését választotta, mondta dr. Papp László, Debrecen polgármestere. A projekt lehetőséget ad mind a magyar-magyar, mind a magyar-román kulturális kapcsolatok erősítésére, a Latinovits Színházban kialakítandó inkubátort amatőr és hivatásos színjátszók egyaránt igénybe vehetik majd, tette hozzá. Az új létesítménynek az értékőrzésben is szerepe lesz, mondta a polgármester, aki hozzátette: jelenleg nem városok, hanem térségek versengenek, így a térségek összefogásának megnő a jelentősége.

Kultúra és egészségügy

A két megye és a két város életében is fontosak a stratégiai projektek, hiszen mind a kultúra, mind az egészségügy területén szükség van a támogatásra, mondta Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnök. A kulturális projektek nyomán Nagyvárad és Debrecen is nyer, erősítette meg a tanácselnök, aki hozzátette: további határon átnyúló projektekkel a Körösvidéki Múzeum 2,7 millió euróhoz jutott, illetve zajlik a multifunkcionális kulturális központ kialakítása is. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a nyolc határ menti megye (Arad, Bihar, Szatmár és Temes, valamint Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg – szerző megj.) elnökei felismerték, hogy együtt kell működniük. A rendelkezésre álló mintegy 187 millió eurós uniós forrásból egyébként Biharnak sikerült a legtöbbet, mintegy 42 millió eurót lehívnia, a többi megye mintegy 20-22 millió euróval gazdálkodhat, árulta el Pajna Zoltán, aki hozzátette: a 2021–2027-es költségvetési időszakra hasonlóan jó együttműködésben bízik.Végezetül Fenesi Ferenc építészmérnök bemutatta az a 3D-s videóanyagot, melyet a rendezők, a díszlettervezők és a műszaki személyzet is használ majd a munkájához, és a jelenlévők megnézték azt is, hol tartanak a színpadcserével.