A manele kétszáz évvel ezelőtt is felcsendült a román fejedelemségek kocsmáiban, vásáraiban, noha mást jelentett, mint ma. A kor zenéjét a bukaresti Trei Parale együttes mutatta be péntek este a Mérai Világzenei Csűrfesztiválon, filmre vettük.

Szinte érezni lehetett a 19. századi román városok vidám nyüzsgését a Radu Jude Arany Medve-díjas Aferim! című filmjével szélesebb körben is ismertté vált Daniel Pop mosolygós énekét, a koboz, hegedű, furulya, duda és dob hangját hallgatva. Mint Florin Iordan zenekarvezetőtől, a bukaresti Román Parasztmúzeum etnomuzikológusától megtudtuk, a Trei Parale (értsd: értéktelen, filléres) név még abból az időből származik, amikor a román kulturális közegben a régizene marginálisnak számított.

Az úttörő zenekutatók egyrészt az ortodox templomi énekesek feljegyzései alapján rekonstruálták a 19. századi dallamokat, főleg Anton Pann gyűjtéséből, aki alaposan dokumentált mindent, amit Bukarestben hallott a keleties zenétől a népzenén át az operaáriákig, másrészt a külföldi zenészek leírásaiból – például Liszt Ferenc is írt arról, amit Barbu Lăutaru Iași-i bandájától hallott. A kor zenei egyvelegébe a török „manea”, a cigánymuzsika és a zsidó klezmer is beletartozott.