A Joannes Kájoni 390 emlékév részeként szervezik meg július 7–14. között a Csíkszeredai Régizene Fesztivált, és ezzel tulajdonképpen a rendezvény gyökereihez térnek vissza, derül ki a szervezők közleményéből.

A Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa és Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata által szervezett fesztivál létrejöttét annak idején szintén Kájoni-emlékezet ihlette. A fesztivál előfutára az 1979. szeptember 20-án, a Mikó-vár udvarán tartott In memoriam Joannis Kajoni című emlékhangverseny volt, amelyet Miklóssy Vári Vilmos botanikus, muzeológus kezdeményezett Kájoni János születésének 350. évfordulójára. A kezdeményezés végül több lett egyetlen koncertnél, a régizene országos fórumává vált.„Az első Csíkszeredai Régizene fesztivált 1980-tól számoljuk, ekkor már fesztivál jelleget öltött, néhány együttes fellépésével. A következő években egyre népszerűbb lett a fesztivál, majd a kommunista rendszer 1986-ban betiltotta, és a szervezők ki lettek utasítva az országból. 1990-ben indult újra, mára a legnagyobb és legismertebb hazai régizene fesztivállá nőtte ki magát” – részletezte dr. Filip Ignác Csaba, a fesztivál művészeti vezetője.

A 17. századi ferencesrendi szerzetes, zeneszerző, orgonaművész és -készítő, botanikus, építész, nyomdász és könyvkiadó szellemisége végigkísérte a Régizene Fesztivált, az erdélyi zene és Kájoni János zenei hagyatéka minden évben jelen volt a fesztivál műsorának kínálatában, így nem volt kérdés, hogy az idei fesztivál témája az emlékévhez igazodva eköré épül majd.

„A fesztivállal egy időben zajló Régizenei Nyári Egyetem orgonakurzusa az ogonaépítő és orgonista Kájoni előtt hajt fejet, előadásokban idézzük fel alakját, a tananyag is a zenei örökségére épül, mint ahogy a fesztiválon fellépők is valamannyien reflektálnak Kájonira. Izgalmas a felkészülés időszaka, mind a fellépők, mind a szervezők részéről, kutatási és tanulási folyamat, és reméljük, hogy ritka zenei és kultúrtörténeti élményben lesz része a közönségnek” – tudtuk meg Ferencz Angélától, a Hargita Megyei Kulturális Központ menedzserétől.

Zenei élet a korabeli Erdélyben

A Kájoni-kódex bizonyítja, hogy Erdélyben négyszáz évvel ezelőtt is olyan zenei élet zajlott, amely ötvözte a nyugat-európai és a jellegzetesen erdélyi műzene alkotásait.

„A kor legnevesebb európai zeneszerzőinek művei mellett a kódexben megtalálhatjuk a „mi zenénket” is, azaz a magyar nemesség zenéjét, amely nem tartozik sem az európai értelemben vett barokk zenéhez, sem a népzenéhez. Ez a nemesi kultúra részét képező muzsika számunkra ma is jelentős értéket képvisel. A tudós ferences szerzetes zenei hagyatéka révén beleélhetjük magunkat a négyszáz évvel korábbi Erdély hangulatába, az erdélyi főurak által játszott, táncolt vagy hallgatott zene varázslatába” – részletezte dr. Filip Ignác Csaba, a fesztivál művészeti vezetője.Az idei programban (ide kattintva elérhető) több nemzetközi együttműködésből származó zenei projekt szólal majd meg, helyet kapnak a fiatal előadók és a visszatérő erdélyi és magyarországi együttesek. A rendezvények a város számos helyszínén zajlanak, a koncertek mellett – akárcsak a korábbi években – utcazene, előadások, gyermekprogramok és táncház is sorakozik.