Avarokról és honfoglaló magyarokról szól a Maros Megyei Múzeum legújabb tárlata. Bemutatásuk apropóját az adta, hogy Marosvásárhelyre hozták a sokáig vitatott eredetű, így a lelőhelye miatt nagyszentmiklósi kincsként elhíresült leletegyüttest.

A Kárpát-medence legfontosabb népvándorláskori kincsleletének eredete sokáig rejtély volt a régészek előtt. A ma elfogadott szakvélemény szerint, az aranytárgyakat a bizánci császár mintegy váltságdíjként azért ajándékozta az avaroknak, hogy azok ne támadják meg a birodalmát.

A közel ezerszáz évig földben lapuló kincseket egy szerb földműves ásta ki 1799-ben, a bánsági Nagyszentmiklóson. A huszonhárom aranytárgy ezt követően I. Ferenc osztrák császár és magyar király rendelkezése folytán a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba került. Az osztrák fővárosban őrzik azóta is.

A Marosvásárhelyen kiállított hiteles másolatok a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonát képezik, a 19. században készültek, becsült összértékük 200 ezer euró.  „Ezek hiteles korabeli galvanoplasztikai másolatok, pontos másolatai a korabeli kincsnek. Bármilyen hiba, vagy felületi sérülés legyen az eredeti tárgyakon, az is rajta van ezeken a másolatokon” – magyarázta Soós Zoltán régész, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.

Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója örömét fejezte ki, hogy a tulajdonukat képező hiteles másolatokat az erdélyi közönség is megismerheti. A tárgyak eredete kapcsán elmondta: „Magyarországon a történészek mindenképpen azt szerették volna bebizonyítani, hogy a magyar fejedelemhez, fejedelemasszonyhoz köthetőek, de most azt gondoljuk, az avar elmélet a legvalószínűbb”.

A magyar történészek mellett a románok is megpróbálták az eredettörténetükhöz kötni a bánsági Nagyszentmiklóson feltárt kincseket – magyarázta Soós Zoltán, aki szerint a szakma már szinte biztosra veszi, hogy a bizánci császár váltságdíjként ajándékozhatta ezeket a tárgyakat az eurázsiai nomád népnek, hogy ne támadja meg a birodalmukat.

Az avar vonatkozás miatt közel háromszáz eredeti honfoglaláskori leletet is kiállítottak a bizánci eredetű aranytárgyak mellett, de a honfoglaló magyarok bemutatására is hangsúlyt fektettek.

A Puszták Aranya elnevezésű kiállítás augusztus 5-ig tekinthető meg a múzeum marosvásárhelyi várbeli épületében. Azt követően Székelyudvarhelyen állítják ki a tárgyakat. A szegedi Móra Ferenc Múzeum vezetői abban bíznak, hogy más erdélyi múzeumokba is sikerül eljuttatni.