Eddig ismeretlen kisregény került elő Szabó Magda hagyatékából: az 1944-ben íródott Csigaház valódi szenzáció, hiszen az irodalomtörténet eddig úgy tudta, hogy Szabó Magda költőként kezdte a pályáját.

A jelek szerint a Kossuth-díjas írónő nem az 1950-es években kezdett el prózát írni, hanem már három évvel első verseskötete, a Bárány megjelenése előtt. A kéziratot Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője egy véletlen folytán találta meg a hagyatékban, ahol fotókat keresett a Szabó Magda-sorozatban megjelenő albumhoz, írja a 24.hu.A Csigaház 1939-ben, az Anschluss utáni Bécsben játszódik, és önéletrajzi vonatkozású, Szabó Magda ugyanis az érettségi utáni nyáron irodalmi pályázatokon nyert pénzből Bécsbe utazott nyelvet tanulni. A történet a Csigaház panzió lakóiról szól, főszereplője a fiatal Júlia, aki azért kerül ide, mert otthon rajtakapja mostohaanyját azzal a férfival, akibe ő maga szerelmes.

A megtalált jegyzetfüzetek azért is jelentősek, mert kevés Szabó Magda kézirat maradt fenn kézírásos formában. A hagyaték gondozója szerint az, hogy az írónő gondosan megőrizte a Csigaházat, és nem semmisítette meg, arra utal, hogy szerette volna megjelentetni.

A kisregény november közepén jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában, a kötetben szerepel néhány oldalnyi kézirat is, a szerző javításaival, áthúzásaival együtt. A szövegen egyébként nem szerkesztettek, úgy jelent meg, ahogy Szabó Magda megírta.